A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Régészet, ókortudomány - Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye IX–XIII. századi településtörténetéhez. II.
A felsorolt X-XI. századi pogány vagy templom körüli temetők közül a már említetteken kívül régészetileg ismert vagy oklevelesen adatolt településhez köthető Bakonszeg-Kovácsi (Kovácsi) 168 , Debrecen-Kamarástelke-Köveshalom (Lomb) 109 , Hajdúböszörmény-Pródi halom (Pród prédium, később falu) 170 , Hajdúszoboszló-Erzsébetkert (Pusztafalu - talán Szoboszló Árpád-kori előzménye) 1 ' 1 , Hortobágy-Görbehát (Elep) 172 , Hortobágy-Köveshalom (Csecs) 173 , Kába (feltehetően Kába) 174 , Konyár-Vénkert (Konyár) 175 , Nádudvar-Töröklaponyag (ismeretlen nevű település) 176 , Ohat-Telekháza (Ohat) 177 , Sárrétudvari-Iskolaudvar (Udvari) 1 ' 8 . c) Régészet és helynévtipológia Az eddigiek során számba vettük kora Árpád-kori régészeti lelőhelyeinket. Megkíséreltük azokat az írott források adataival egyeztetni. Ezáltal kialakítottuk régészeti-történeti adattárunkat. A településeket - a régészeti és történeti források által adott lehetőségek szerint - kialakulásuk sorrendjében csoportosítottuk. A mintegy 150 település kialakulásának időrendje módot ad arra, hogy a régi településtörténeti korhatározás (helynévtipológia) helytelen alkalmazására rámutassunk, másrészt pedig elégséges alapul szolgál új településtörténeti megfigyelések felvázolására. Először arra a kérdésre kell megválaszolnunk, mennyiben használhatók ma fel a helynévtipológia eredményei egy-egy település korának meghatározásában. Biztosan X. századi eredetűek a törzsnévből alakult helynevek. Ez minden olyan esetben bizonyítható, ha a faluhoz tartozó X-XI. századi temetőt ismerjük. 179 A helynévtipológia szerint a puszta személynévből alakult helynevek a legkorábbi települési rétegre jellemzőek. Kialakulási idejük a X-XIII. század. 180 Az önmagában helyes megfigyelés a településtörténet számára helytelen következtetések levonására adott alkalmat: ugyanis azonosnak vették a települést a település nevével. X-XIII. századi személyeket kepcsolatba hoztak bizonyos falunevekkel: ha bizonyos falvak neve egybeesett kiemelkedő birto168. Sőregi ]., DMÉ 1937. 35. tétel., Györffy Gy., történeti földrajz I. 635. 169. Zoltai L., 39-40., Balogh I., Arch. Ért. 80 (1953) 145. 170. H. Fekete P., Hajdúböszörmény helyneveinek adattára. (Bp. 1959) 95-96. Mesterházy K., Hajdúböszörmény földjének története 19-20, 26. 171. Zoltai L., DJ 1928. 26.; Györffy Gy., történeti földrajz I. 443. 172. Sőregi ]., DMÉ 1934. 149.; Zoltai L., Ismeretlen részletek Debrecen múltjából (Debrecen, 1936) 145.; Balogh L, Arch. Ért. 80. (1953) 145. 173. Zoltai L., települések 34-35. 174. Hampel /., Alterthümer II. 537-38.; Váradi Regestrum 286 § 260 az 1221-es évre. 175. Györffy Gy., történeti földrajz 635. 176. Déri Múzeum, leltározatlan leletek. 177. Balogh I., Arch. Ért. 80 (1953) 143.; Zoltai L., települések 46. 178. Györffy Gy., történeti földrajz I. 515. 179. Kniezsa I., Kelet-Magyarország helynevei. Magyarok és románok I. (Szerk. Deér ].Gáldi L. Bp. 1943) 124. Ua., Magyarország népei a XI. században. I. m.: Szent István Emlékkönyv II. (Bp. 1938) 371. 180. Kniezsa I., Kelet-Magyarország helynevei 126.; Mező A.-Németh P., Szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára (Nyíregyháza, 1972) 12.; Kálmán В., A nevek világa. (Bp. 1967) 170-74.; Szabó I.; A falurendszer kialakulása Magyarországon X-XV. század. (Bp. 1966) 133-134. 228
