A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Régészet, ókortudomány - Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye IX–XIII. századi településtörténetéhez. II.
lepülések közül Demeter (67. lh.), Cégény (68. lh.), és Poroszló (69. lh.) helyét régészeti és helynévi adatok segítségével egyértelműen sikerült azonosítani. 101 Feltehetően az Árpád-kori Sámson helyét jelzik a Hajdúsámson-csemetekerti (74. lh.) település maradványai, melyek a mai falu szélén létesített csemetekert telepítésekor kerültek felszínre. 152 Hencida a Berettyó partján települt meg. A Zöldfa utcában X. századi településnyomok és valószínűleg középkori, melléklet nélküli kelet-nyugat irányítású sírok bukkantak elő csatornázás alkalmával. (75. lh.) b3 A hortobágyi települések közül már korábbról ismert Derzs (76. lh.), és Zám (79. lh.) helye. 1 " 4 Angyalháza azonosítása is kétségtelen. 100 Komádi-Esiszik lelőhelyen (82. lh.) a középkori Ész templomos falu nyomait találtuk meg. bC A Mezőpeterd templomától délkeletre kb. 800 m-re fekvő egykori település (86. lh.) valószínűleg nem volt önálló falu, hanem csak Mezőpeterd része, mivel a felszíni leleteket csak kis területen találtuk meg. Monostorpályin a belterületen feküdt az Árpád-kori falu (88. lh.) 157 A Nádudvar határában fekvő egykori falvak közül a Sétér halom őrzi Sétér falu templomát és temetőjét (89. lh.) b8 , a Szentiván halomról azonban csak annyi bizonyos, hogy rajta Szt. Iván tiszteletére szentelt templom állott, körülötte temetővel (90. lh.). Feltehető, hogy a Rendek ér (ma csatorna) partján a hozzá tartozó falu nyomai is meglátszanak, terepjárásunk alkalmával azonban vetés borította a felszínt. A falura vonatkozóan nem ismerünk okleveles adatot. 1 ' 9 Ádám vagy Pata falu nyomait Nagykereki vasútállomása mögött a Limbus értől a határ felé majdnem egy km hosszúságban a Temetőbokra (93. lh.) nevű határrészben találtuk meg. 160 Nyírmártonfalva a középkorban a mai Jenéi hegyen (99. lh.) feküdt. 161 Polgáron a Kenderföldeken (105. lh.) Csősz falu nyomait találtuk meg. 162 A szerepi Kemény tanya helyén (106. lh.) feküdt egykor Kemény, 163 a Sósszegen pedig Szerep (109. lh.) 16 ' 1 . A Téglás-angolkerti ásatás során (110. lh.) feltehetőleg Szentlélek falu vagy prédium templomát sikerült feltárni. Nevét patrociniumáról kapta, melyet a mellette fekvő határrész őrzött meg. 16 ° Az újtikosi szőlőskertben a 323-as magassági ponton és tőle keletre fekhetett (112. lh.) Kékes vagy Kékesegyháza. 166 Űjszentmargitán a Koponya-halmon (korábban Koponya csárda) Szentmargita egyháza állott (113. lh.) 167 . 151. Módy Gy., DMÉ 1962-64. 146.; Mesterházy K., Hadház a népvándorlás- és korai Árpádkorban. 28-29.; Ua., DMÉ 1966-67. 145. 152. Mesterházy K., DMÉ 1965. 39. 153. Mesterházy K., DMÉ 1968. 71. A Zöldfa utca páratlan oldalának telkei a Berettyó-partra nyúlnak le. 154. Zoltai L., települések 56., 35. 155. Mesterházy K., DMÉ 1965. 42. 156. Mesterházy K., DMÉ 1965. 43.; Jakó Zs., Bihar megye 238. ; 157. Sőregi ]., DMJ. 1930. 80-83. 158. Zoltai L., települések 11. ; Mesterházy K., DMÉ 1965. 45. 159. Mesterházy K., DMÉ 1965. 45. 160. Mesterházy K., DMÉ 1965. 49. 161. Módy Gy., DMÉ 1966-67. 229-45. 162. Mesterházy K., Polgár története a népvándorlás és honfoglalás korában. 36. 163. Györtíy Gy., történeti földrajz I. 509. A leletmentést Balogh István végezte. 164. Győrif у Gy., történeti földrajz I. 514.; Mesterházy K., DMÉ 1968. 74.; Ua., Kéziratos térképek régészeti hasznosítása. Hajdú-Bihari kéziratos térképek. Debrecen 1970. 195. 165. Módy Gy., DMÉ 1962-64. 142.; Ua., Hajdú-Bihar megye településtörténeti vázlata a tatárjárástól a hódoltság megszűnéséig. In: Hajdú-Bihari kéziratos térképek. (Szerk.: Komoróczy György, Debrecen, 1970) 178. 166. Mesterházy K., Polgár története. 37-39. 167. Módy Gy., DMÉ 1965. 141.; Mesterházy K., Polgár története; Csalány D., Arch Ért. 82 (1955) 211. 15* 227
