A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Régészet, ókortudomány - Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye IX–XIII. századi településtörténetéhez. II.
alatt IX-X. századi település részeit tárta fel Nagy Á. és Kovács B. A kerámiaanyag formai és díszítési jellegzetességei a vázolt képet kiegészítik és megerősítik. 24 3. Visegrád-Sibrik domb. Szőke M. köznépi temető XI. század végi része alatt figyelt meg korábbi településnyomokat. A leletek között hullámvonalköteggel díszített cserepek is előkerültek. 25 4. Kisnána-Vár. A várkápolna körül feltárt XI. század végi XII. századi (S végű hajkarikás) sírok alatt X. századi település szórványos nyomai kerültek elő. A 41. sír gödrében hullámvonalköteggel díszített kerámia volt, míg a 36. sír földjében, melyet bordázott S végű karika keltez a XI. század végére, fogaskerékszerű eszközzel benyomott mintájú és körbefutó széles közű karcolt vonallal díszített cserepet találtak. 26 5. Zalavár-Vár-kápolna. A kápolna és a körülötte levő XI. századi sírok alatt X. századi településnyomok között hullámvonalköteges és karcolt körbefutó párhuzamos vonallal díszített töredékek kerültek elő. 2/ Ugyanehhez a településhez tartozott az a kőbélletú kút is, melynek anyaga a X. századi kerámia helyi változatának gondos vizsgálatához kiinduló pontként szolgálhat, forma és díszítés tekintetében pedig országosan is érvényes jelenségek megfigyelésére alkalmas. A kút legfontosabb, keltező értékű lelete a honfoglaláskori sírokból, döntő többségében lovassírokból ismert, vízszintes hornyolatokkal tagolt nyakú, gömbtestú edények típusába tartozó palack. A települést így nemcsak a stratigráfia, hanem egy jól keltezhető X. századi edény is a X. századra keltezi. 28 A ferdén kihajló, szögletes peremű fazekak barna, szürkésbarna, sötétszürke színű változatai hullámvonalköteggel díszítve vagy anélkül olyan X-XI. századi köznépi temetőinkhez tartozó településeken is előfordulnak, ahol a temető anyagában nem találjuk meg ezt a típust, pl. Halimbán, 29 Fiad-Kérpusztán, 30 Győr-Pósdombon 31 A X-XI. században magyarok által lakott településterületen a párhuzamos vonal- és hullámvonalköteggel díszített kerámia használata a X. században a legelterjedtebb. A XI. században szokása kiveszőben van, bár még a XIII. században is felbukkan. Ilyen esetekben azonban már az edények anyaga, színe, formája, a készítés technikája is elárulja, hogy későbbi korból származnak. Hajdú-Bihar megye területét véve alapul, azt láthatjuk, hogy Árpád-kori településeink egy része a leírt kerámiatípus archaikus darabjaival keltezhető. Ezeknél ásatás hiányában sajnos nem dönthető el, hogy a település a IX. század elejétől az Arpád-kor további századaiig folyamatosan lakott volt-e vagy csak a honfoglalással kezdődött megtelepülésük, ill. létrejöttük. Ezek közé tartozik Berettyóújfalu-Herpály (12. lh.), Debrecen-Böszörményi út 178. (23. lh.), Debrecen-Haláp (28. lh.), Debrecen-Nyulas transzformátorállomás (34. lh.), Hajdúbagos-Daraboshegy (52. lh.), Hajdúsámson-Majorsági föld (72. lh.), Nagyléta (94-95. lh.). A hullámvonalköteg díszítésű kerámiával X. századra keltezhetők azok a 24. Kovács B.-Nagy Á., Rég. Füz. Ser. 1/22. 1969. 73. 25. Az anyagot Szőke Mátyás szívességéből ismerem. 26. Szabó J., Egri Muz. Évk. 1970/71. 57-88., 65-66. 27. Cs. Sós Á., i. m. 180. p. 66-82. kép. 28. Az edénytípus legszebb darabjai honfoglaláskori lovas sírokból származnak: Bély, Ágcsernyő, Hajdúsámson stb. 29. Török Gy., i. m. 98. t. 30. Nemeskéri J.-Lipták P.-Szőke В., Acta Arch. Hung. 3 (1953) 209-210. 31. Közöletlen temető, szerző ásasása. Győr, Xantus J. Muz. 216
