A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye IX–XIII. századi településtörténetéhez. II.

A késő avar kori hagyományokat őrző kerámia X. századi továbbélése leginkább a párhuzamos vonal- és hullámvonalköteg díszítés használatával bizonyítható. Ez a díszítési rendszer ugyanis a honfoglaló magyarság kerámiájától idegen, s a XI. század vége felé lényegében el is tűnik. Jellemző, hogy köznépi temetőinkben még ott sem mindenütt fordul elő, ahol a szláv vagy késő avar lakossággal való érintkezés már a X. század elején megindult,

14 és csak szórványosan találjuk meg a honfoglalók középrétegének sírjaiban.

15 A X-XI. századi magyar temetőkben a hullámvonalköteggel díszített kerámia rendkívül ritkán fordul elő, típusai archaikusak, ezért valószínű, hogy a helyi IX. századi lakosság hagyományait őrzik. A vonal- és hullámvonalköteggel díszített kerámia legfontosabb X. századi lelőhelyei, a biztosan X. századi temetkezésekből származnak: 1. A sajtényi (Seitin, egykor Csanád m.) honfoglalás kori magyar temető 4. sírjából;

16 2. A persei (Prsa, egykor Nógrád m.) honfoglaláskori temető 76-os és 101-es sírjából,17 3. A Veszprém-sashegyi szőlők X. század második feléből származó temetőrészéből kerültek elő ép edények;

18 4. Lőrinciből (Selypi puszta, Nógrád m.);

19 5. Kecskemét-Cédulaházi dombról.

20 A X. századra keltezhető a Királyszentistván-Csatári malomi (Veszprém m.) településrészlet, ahol a „C" ház leletei között kis méretű bronz S végű hajkarikával együtt került elő a kérdéses kerámia típus.

21 X. századi kerámiánk, és benne a hullámvonalköteggel díszített kerámia keltezéséhez segítséget ad a régészeti stratigráfia is: nevezetesen a X-XI. századi temetők alatt levő IX-X. századi települések kerámiája. Sajnos, stratigráfiával keltezhető IX-X. századi településeink java része közöletlen, így jobbára csak utalhatunk rájuk. 1. A Zalavár községi I. sz. temető egész területén a síroktól függetlenül tüzelőhelyek és kerámia töredékek kerültek elő, melyek a temetőnél korábbi településre utalnak.

22 A kerámia anyagban, mely egészében a X. századra keltezhető, ugyan sem vonal- sem hullámvonalköteggel díszített cserepek nem fordulnak elő, de a tárgyalt perem formák és a X. századi temetőinkből ismert edénytípusok jelenléte hasznos támpontul szolgálhat hasonló korú települések keltezéséhez.

23 2. Visonta-Felsőréten egy X. század második felére keltezhető temető 14. Török Gy., Die Bewohner von Halimba im 10. und 11. Jahrhundert. Arch. Hung XXXIX. (Bp. 1962) 15. Kiss A., MFMÉ 1969/2 178-181. 16. Marghitan L., SCIV 16 (1965) 581-86. 17. Tocik A., Altmagyarische Gräberfelder in der Südwestslowakei. Arch. Slov. Cat. 3 (1968) 27. t. 35. 29. t. 17. 18. Éri I.-Kelemen M.-Németh P.-Torma L, Magyarország régészeti topográfiája II. Veszprém megye régészeti topográfiája. A veszprémi járás. (Bp. 1969) 51/61 lelőhely, 249-250. (továbbiakban MRT) 19. Hampel J., A magyar honfoglalás kútfői (Bp. 1896) 681. 20. Kada E., Arch. Ért. 16 (1896) 46. 21. MRT 2. 26/4 lelőhely, 116. 22. Cs. Sós к.. Die Ausgrabungen Géza Fehérs in Zalavár. Arch. Hung. 41. (Bp. 1963) 99.; Méri l., Árpád-kori népi építkezésünk feltárt emlékei Orosháza határában. Rég. Füz. Ser. H/12 a. 1964. 52. p. 10. jegyzet.; Tettamanti S., Arch. Ért. 98 (1971) 244. 23. Tettamanti S., i. m. 10-13. kép. 215