A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Természettudomány - Aradi Csaba–Dévai György–Fintha István–Horváth Klára–Bancsi István–B. Tóth Mária–Ötvös János: Tanulmányok Haláp élővilágáról
4. kép. Tövisszúró gébics (Lanius collurio L.) fészke galagonyabokorban Mivel ez állományokban sokhelyütt nagy teret hódít az akác, madárfaunájukkal is egyre hasonlóbbakká válnak a száraz aljú kevert erdőkhöz. E) A kevert erdők megnevezéssel igen változatos összetételű és kiterjedésű, mesterségesen létrehozott típusokat foglaltunk össze. Ornitológiai szempontok szerint célszerűnek láttuk elkülönítve tárgyalni két alapvetően különböző értékű állományukat. A nedves aljú kevert erdők fafaj-összetétele gazdagabb. A tölgy és akác mellett a talajvíz magas volta miatt legbelső zónáikban sok a nyár és nyír (lásd 12.* kép), ami az odúlakók viszonylag nagy számának kedvez (lásd 6. táblázat). A legtöbb nyíresben 5-6 párból álló csókatelepet találni. A tavaszi aszpektusban gyakorta előálló vízborítás miatt az alacsonyabb szintek lakóinak megtelepedése legtöbbször korlátozott. Vonulásidőben a nyírcsoportok kisebb táplálkozó zsezse-csapatokat vonzanak. A száraz aljú kevert erdők fái között jóval több az akác, hiányzanak a nyírek, s a nyár csak szórványosan, szálanként található (lásd 1.* kép). A gyepszint itt felszabadul még az időszakos vízborítás alól is és lehetőséget ad néhány faj költésére. A tölgyek miatt jelenlevő dúsabb cserjeszint jobban érvényesülhet (lásd 5. kép); fel is használják a megtelepedő fekete- és énekesrigók. A kevés odúlakó csaknem kizárólagosan a ritkán álló korhadó nyarakban üthet tanyát. A megmaradt sudárabb tölgyeket szívesebben foglalják el a koronaszint fészkelői, mint az akácot (lásd 6. kép). F) A kultúrerdők minden vonását magukon viselő akácosok a terület 59%-án uralkodnak. Madártani jellemzésüket összefüggő, idős állományaik alapján adjuk meg. Madaraik relatív száma az előző erdőtípusokénál ugyan kisebb (lásd 6. táblázat), hatalmas kiterjedésük miatt azonban Haláp madárvilágának nagy része akácosban él. (Lásd 13.* kép.) 142