A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Régészet - Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye területe IX–XIII. századi településtörténetéhez. I.

megrajzolt kép hitelességébe vetett bizodalmunkat, de az új eredmények a szintézis szintjét alig-alig közelítik meg. A régészeti településtörténetnek két forrása van: a temetők és a telepek. A temetők keltezése viszonylag megbíz­ható. Nem mondható el ugyanez a településekről. A települések legjelentősebb anyagát a kerámia szolgáltatja, de éppen a legnagyobb mennyiségű és gyak­ran kizárólagos anyag időrendjét ismerjük legkevésbé. Szükséges ismerni a lelőhelyek pontos topográfiai adatait és az egyes lelőhelyekről származó leg­korábbi és legkésőbbi leleteket is, hogy legalább viszonylagos képünk legyen a települések keletkezésének és elpusztulásának idejéről. Ezek lennének az alapvető kívánalmak. Mielőtt azonban Hajdú-Bihar megye településtörténetének régészeti for­rásait vennénk sorra, szükséges röviden bemutatni a szomszédos területek ha­sonló jellegű kutatási eredményeit. Ezek rávilágítanak az előttünk álló felada­tokra, megmutatják az egyes országokhoz való lemaradásunkat vagy szinkron­állásunkat, új szempontokat vihetnek be a magyarországi kutatásba. A Szovjetunió Kárpátokon inneni területein az elmúlt évtizedekben foly­tatott kutatásokról K. V. Bernyakovics számolt be. 13 Rendszeres településtörté­neti kutatásokat nem folytattak. Néhány, magyar szempontból jelentős lelet­mentésről tudunk csupán. Ungvár-Galagov és Ungvár-vár lelőhelyekről S végű hajkarikával keltezett településeket ismerünk. E telepek kerámiája fontos a X. századi telepkerámia relatív időrendjének meghatározásához. Jelentős az ungvár-radványkai lelőhely is, ahol jellegzetes honfoglaló nyílhegy keltezi a települést a X. századra. Az ungvári leletekhez hasonló került elő Munkácson is. A IX. századi réteget a cservenovoi halmos temetők képviselik. Sokkal kedvezőbb a helyzet Romániában, kivéve Erdély és a Havasalföld területét. Erdélyben helyi jelentőségű településtörténeti kutatásokat folytat Fe-, renczi G. és Ferenczi I. Vl A nem túl bőséges X-XIII. századi leletanyagból re­konstruálta a magyarság erdélyi megtelepülését Horedt K. 1 *' Eredményei azon­ban nem meggyőzőek. Lényegében véve egyes objektumok feltárása és publi­kálása a legjellemzőbb. Fontos településtörténeti kutatások folynak azonban Moldva területén. A IX-XI. századi dridu-kultúrának, amelyben a román nép hagyatékát keresik, ma már több mint 100 lelőhelyét tartják számon. lb A ké­sőbbi korokra vonatkozóan is jelentek meg anyagközlő publikációk, és a je­lenlegi lehetőségek mellett kiemelkedő jelentőségű a teljes régészeti anyag be­vonásával elkészített nagy Moldva-monográfia. 17 Bulgáriában szintén a kezdeteknél tart a régészeti településtörténet. A pub­likációk egy-egy ásatás eredményeit mutatják be, ritkábban kisebb területek 13 Bernjakovics, K. V., Drevnyeszlavjanszkije pamjatnyiki Zakarpatszkoj oblasztyi. SzSzSzR Slov. Arch. 5/1957/435-55. 14 Ferenczi G.-Ferenczi I., Régészeti-helyrajzi kutatások a Nagy-küküllő völgyének felső részében 1955-1956-ban. Studia Univ. Babes-Bolyai 3/1958/15-32.; Ua., A varsági Tar­tód vára és történelmi jelentősége. Korunk 1971., 1138-1146. 15 Horedt. K., Untersuchungen zur Frühgeschichte Siebenbürgens (Bukarest, 1958) 16 Dan Gh. Teodor, Contributii la cunoasterea culturii dridu pe territorul Moldovei. SCIV 19/1968/227-78. 17 Andronic. AI., Iasii pina in secolul al XVII-lea in lumina datelor arheologice. Cerc. Ist. Iasi 1970. 91—108.; - Coman, Gh., Cercetari arheologice in Sudul Moldovei cu privire la Secolele V-XI. SCIV 20/1969/287-314.; - Spinei. V., Unele consideratii cu privire la descoperirile arheologice din Moldova din Secolul al XII-lea pina in prima ju­mateate a secololui al XIV-lea. SCIV 21/1970/595-619.; - Zaharia N.-Zaharia Em,­Petrescu-Dimbovita M., Asezari din Moldova de la paleolitic pina secolul al XVIII-lea. (Bukarest, 1970) 7 Déri Múzeum évkönyve 97

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom