A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Régészet - Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye területe IX–XIII. századi településtörténetéhez. I.

IX—XI. századi leleteit is közreadják. Településtörténeti összefoglalás a tárgyalt korra vonatkozóan még nem készült.

18 Jugoszláviában a korai középkor kutatása területenként változó intenzitással folyik. A számunkra lényeges területeken és korszakban összefoglaló jellegű közlemény nem jelent meg. Az ún. bjelo-brdoi kultúra (a magyar szakirodalomban magyar köznépi anyagnak nevezzük) elterjedéséből Z. Vinski kísérelte meg bemutatni a magyar és szláv települési területet. Munkájában kizárólag a sírleleteket vette alapul.

19 Ausztriában egy évtizede elkezdődött azoknak a régi ásatási anyagoknak a leközlése, melyek telepxiléstörténeti kutatás számára rendkívül fontosak, de csak töredékesen maradtak meg napjainkig. Egyenlőre a temetők anyagát közli le H. Friesinger.'

20 Alapvető fontosságú munka a Burgenland topográfiája sorozatban megjelent két vaskos kötet.

21 A több mint 1000 oldalas mű alfabetikus sorrendben tárgyalja az egyes községeket. Minden község történeti képének megrajzolásakor felhasználja a teljes régészeti anyagot, és felsorolja ezek irodalmát is. Jellegénél fogva a jelenleg meglevő települések történetét és régészeti leleteit vizsgálja, de felsorolja az elpusztult és oklevelesen említett településeket is. Viszont nem az előkerült leletekből rajzolja meg a településhálózatot, erre az általános régészeti összefoglalásban sem kerül sor. Rendkívüli intenzitással művelik a régészeti településtörténetet a szlovák régészek. A IX-XI. sőt egészen a XIV. századig felmenőén nagy ásatások indultak, főként a nyugati részeken. Ezek értékes adatokat szolgáltattak a leletek időrendjéhez. Számos esetben kerültek elő pénzzel pontosan keltezett településrészek, házak. Hasonlóképpen széleskörű kutatások kezdődtek meg KeletSzlovákiában is. Csupán a Börzsönytől és a Mátrától északra eső Közép-Szlovák területen volt hézagosabb a feltáró munka. De éppen ezen a területen aknázták ki a régészeti topográfia adta lehetőségeket. A szlovák kutatás elérkezett arra a fokra, amikor a helynévtipológia vagy csupán történeti források segítségével megrajzolt településtörténeti képet bátran bírálhatja. Polla B. például ezért bírálja Fekete Nagy Antalt, Melich Jánost és Hóman Bálintot. Szerinte e szerzők nem vették figyelembe a régészeti leleteket, és ezért a magyarok honfoglalása előtt lakatlannak ábrázolták a Szepesség területét." M. Reiholcová hasonlóképpen elmarasztalja V. Chaloupeckyt, aki történeti források segítségével a szlávság közép-szlovákiai megtelepedését csak a XIII. századra tette, s addig lakatlannak vélte/' Bírálatuk csak részben jogos. Részben azért, mert a korábbi településtörténeti munkák szerzői koruk színvonalán állottak, s így csupán az általuk képviselt irányzatot érheti a bírálat. Részben pedig azért, mert e történész-szerzők nem is használhatták fel azt a régészeti forrásanyagot, amely ma rendelkezésünkre áll. Figyelembe kell azt is venni, hogy a második 18 Vazsarova, Zs., Szrednovekovni obekti po dolinite na rekite Cibrica i Ogoszta. Izv. Arh. Inst. 28/1965/231.; - Antonova, V., Arhcologocseszki prucsványija v centra na Pliszka prez 1963-64. g. Izv. Arh. Inst. 30/1967/27-40. 19 Vinski Z., Zur Frage des Bestehens von Schmuckwerkstätten aus altkroatischer Zeit in Sisak. Vjesnik Arh. Muz. Zagreb. 4/1970/81-92. 20 Friesinger, H., Beiträge zur Besiedlungsgeschichte der Nördlichen Niederösterreich in 9-11 Jahrhndert. I. Arch. Austr. 37/1965/79-114. II. Uo. 38/1965'44-85. 21 Allgemeine Landestopographie des Burgenlandes. Der Verwaltungsbezirk Eisenstadt und die Freistädte Eisenstadt und Rust. II/1-2. (Eisenstadt, 1963) 22 Polla В., Steredoveká zaniknuta osada na Spisi (Zaluzany) (Pozsony, 1962) 148. 23 Rejholcová M., Slovenské osidlénie stredoslovenského kraja. Slov. Arh. 19/1971/95131. 98