A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabó Sándor: Szombati-Szabó István pályaképe

gerlice siratja a párját címút alapbíráló nagyon gyengének, prózainak ítéli, a későbbieket (Pusztán, Megmondtam én... stb.) tetszetősebbeknek. Divatos népdalokat, hangulatdarabokat ír, a századforduló témakörében mozogva. Fejlődése, gyarapodó gyakorlatának felelve egyenes vonalú. Nyolcadikos, midőn megnyeri az ódapályázatot Miért én éltem jeligéjű munkájával, s övé lesz a babér az évvégi, szabad tárgyú költeményre kiírt versenyben is.

28 Jó érettségi vizsga után teológus éveiben ismét közepesen tanul; általános kielégítő, néha jó osztályzatú. Az 1908-as alapvizsgán elégtelen minősítést is kap keresztyén egyháztörténelemből, jó egy év múltán pedig ószövetségi exegezisből, mely jegyeit csak pótvizsgán javítja elégségesre. Feltűnő viszont, hogy némely professzora óráit igen szorgalmasan látogatja. Elsőéves korában Erdős József újszövetségi, majd Öreg János bölcseleti-etikai, Erőss Lajos vallásbölcseleti előadásait, Pap Károly magyar irodalmi, s Csíky Lajos szónoklattani kollégiumait. Az anyakönyvek e megjegyzései éles fénnyel világítják s húzzák meg erősen Szabó István érdeklődési köreit. Bár - a vizsgálatok eredményeiből azt olvashatjuk ki, hogy még azokból a tárgyakból is gyenge érdemjegyeket szerzett, melyekhez különös érdeklődés vonzotta,- a tételes tudományokhoz, mások gondolatainak átismétléséhez nem sok kedve lehetett.

29 Érthető, ha a dúsan burjánzó alapítványokból a közepes, vagy annál is gyatrább tanulónak alig csurran-cseppen: a Józsa alapítvány 53 koronáján, a Farkas Ferenc alapítvány fillérein, s a Pásztor-Szentessy ösztöndíj 40 koronáján kívül csupán a bentlakás. Ami azonban számára, mint theológusnak, hivatalból kijárt.

30 Annál nagyobb ambícióval veti magát viszont a Kollégium irodakni-szellemi élete áramába. A gimnáziumi túlzott kötöttségektől való szabadulása után bőséggel omlanak írásai. Nagy munkakedvéről tanúskodik Széchenyi István emlékezete с 1905-ben írt tanulmánya, s ugyancsak elsőéves teológusként, Bolygó pályán címmel a főiskola Bulyovszky-pályázatára beadott költeménycsoportja, midőn egy hatvan darabból álló lírai ciklussal sikeresen, pályázik az első díjra. - A bírálóbizottság, mely jó erőkből, jeles stilisztákból, irodalomtörténészekből állt, megállapítja: „Sok reminiscencia (2 vers pl. Szabolcskautánzat), de meglepő formai tökéletesség. A tartalom kiforratlan, s ezen jó formaérzéke, finom ösztöne, jó ízlése sem mindig tud uralkodni. Határozott költői tehetség. Lelkéből épen és tisztán fakadnak az érzések, s ezek tiszta, világos és határozott képzetekké szűrődnek le, s feltűnő gyakorlottságot, olvasottságot, nyelvérzéket tanúsító módon ömlenek megfelelő formákba. Kitűnő érzéke van ahhoz, hogy a tartalomnak megfelelő formát eltalálja. - Nyelve szép, simán folyó, cicomát nem keres, s mindamellett szép, képei, hasonlatai természetesek, a tartalomhoz simulok, sőt grammatikai érzékének, vagy mondjuk: tudásának teljessége is szembetűnő."

31 Egy év múlva ismét nagyigényű munkával lepi meg a bírálóbizottságot. A Bulyovszky Lilla szatíra-pályázatra Nem csíp mert keserű jeligéjű, Sors istenasszony címmel küld ötös és hatodfeles jambusokba szedett hosszabb elbeszélő költeiményt. Érdemes újólag idéznünk a bírálóbizottság véleményéből, mely jól jellemzi mind a bírálót, mind az írót, de hírt ad a számunkra már hozzá nem férhető műről is: „Szerencsés kézzel tudta kiválasztani társadalmunk 28 Levéltár. A debreceni ev. ref. főgimn. önképzőkörének jzkv. XLIX. - 15a. 29 Levéltár, XLIX. — Akadémiai anyakönyvek. 30 A Debreceni Református Főiskola Akadémiai Tanszakainak Évkönyvei (Értesítő). 190607/213.; 1907-08/234.; 1908-09/198. 31 Értesítő, 1906-07/152-153. 459