A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabó Sándor: Szombati-Szabó István pályaképe

ferde kinövéseit, bár bőkezűsége az egység rovására van. Ügyesen, itt-ott szel­lemesen pellengérezi ki a zsíros kenyér után való hajszát, a stréberséget, a jó­tékonyság gyakorlásának jelenlegi formáit, a nihilizmust, a párbajmániát, a po­litizálás mételyét, a tehetségtelen költők öntelt és indokolatlan hiúságát, a de­magógok gyors emelkedését, a divatos házasságszédelgést. . . Kár, hogy csak az igazság lebegett e részekben a szerző szemei előtt és nem egyszersmind a szép is; kár, hogy a szelíden gúnyolódó pesszimizmus szerző művében mizantró­piává keseredik; így aztán a vers valóban azért nem csíp, mert keserű . . . Stí­lusa erőteljes, bár szokatlan szavak: dögtér, gázolog, vaksi, pórias kifejezések: roggyan, a has korog, s érthetetlen bombasztok: szent bujálkodás" fordulnak elő a szövegben. 32 Ugyanebben az évben sikerrel szerepel jó barátjával, Debreczeni Istvánnal együtt a nyelvészeti pályázaton „Kazinczy és a Debreceni grammatica" című művével, a Casino műfordítás pályázatán (fordítás Ovidiusból)," s a Szikszai Dániel díjért folyó versenyben is, ahol „Eszmék művében legyőzve a világot, Üj évezredig élni fogsz hazám" jeligéjű, Új kor hajnalán című hazafias költe­ményével nyeri el a pálmát. 34 1909-ben újabb műfajokban is megpróbálja erejét. A leíró költemények mellett zsoltárdallamokra szóló dicséretek írásában, a Casino pályázatán angol műfordításban ér el első helyezést, s egy filozófia-történeti vázlata is sikerrel állja a sarat a bírálók előtt: Az optimísztikus és pesszimisztikus világnézet be­ható bírálata: 5 ' - Utolsó éves korában is e három műfajt viszi tovább. Széchenyi István emlékezete című munkájával a Medve-ónody pályadíjat nyeri el, húsz koronát vesz fel a Hej mikor még kalapom felbokrétáztam jeligéjű költői mun­kájáért, s a kötött témájú, anekdotára kiírt kisebb elbeszélő költeményért is, a Casino Kazinczy-versenyén; a Hatvani Istvánról való diák- és polgáradomákat dolgozza fel. 30 A pályázati bírálatok egyhangúan Szombati-Szabó költői érdemeit emelik ki. Sikereit annak köszönheti: óriási verselési s poétái készültségről, s minde­nek előtt gyakorlatról tesz bizonyságot, s pusztán evvel, döntő fölénybe kerül versengő társaival szemben. - Tartalmi tekintetben - különösen másodéves ko­rától kezdődően - már erősen vegyes véleményeket kapunk. Jelesen áll ez na­gyobb koncepciójú, hosszabb filozofikus költeményeire, rendszeres fejtegeté­seire. A dicséret csak a megírás szépségét illeti, az előadás zengzetességét, vere­tes nyelvét, lendületét, maga a tárgy azonban „bizarr színben ragyog". - Ha­sonló mód jár bírálataival is, melyekkel társulati üléseken nem egy vihart ka­var. Szépnek, lényegre törőnek találtatnak általában, de sok bennük a túlfűtött­ség, s merészek az állítások. Az eddigiek alapján megállapítható, hogy Szombati-Szabó teológus évei­ben elsősorban költői kérdésekkel viaskodik, költői pályára készül. Későbbi keletű kapcsolata a rendszeres filozófiai-irodalomtörténeti tanulmányokkal: va­lószínűleg Erőss Lajos és Öreg János hatására, kiknek előadásait különös elő­szeretettel látogatja, s talán az sem minden hatás nélkül maradó, hogy 1907-től ismét megindul a főiskolai szintű irodalomoktatás a kollégiumban. De tudo­mányos érdeklődése soha nem tolakszik a költői elébe. A Hittanszaki Önképző Társulatnak tagja ugyan, de ott is költői munkái­32 Értesítő, 1907-08/154-157. 33 Értesítő, 1907-08/158. 34 Értesítő, 1907-08/152-154. 35 Értesítő, 1908-09/140-141.; 135-137.; 124-126. 36 Értesítő, 1909-10/173-174.; Levéltár XLIX. - 22. MIÖT-okmánytár VT/21. 460

Next

/
Oldalképek
Tartalom