A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabó Sándor: Szombati-Szabó István pályaképe

hivatásában, elhivatottságában bizonytalanodó költőt egyszer s mindenkorra elfordítsa immár a költészettől, s újra lelkészi hivatása kerüljön előtérbe. Mert az erdélyiséghez ez is hozzátartozik, mert az erdélyiséggel ez is velejár: vállalnia kell - amitől kezdetben annyira irtózott, egy másfajta, s korábban annyira rühellt prófétaságot, egy másfajta hivatást: a csendes nevelő munkáját. S Szombati hihetetlen szorgalommal veti magát ebbe a munkába. Lelkészi-népművelői hivatását nagy energiával végzi. - A királyi Romániában, az elmaradott krassó-szörényi végeken, a kulturális ellátottság elégtelen volta miatt, a lelkészlak szinte az egyetlen művelődésközpont. Lúgos meglehetősen nagy hely, s Szombati egyedüli lelkész. Emellett nagy missziói körzet is tartozik hozzá, s éveken át vezeti a „szomszéd", 45 km-re fekvő karánsebesi egyház ügyeit. A Magyar Pártban lelkes odaadó szervező, és közkatonai munkát végez.

22 S mind munkáját növelik, a már elvégzettet jutalmazó hivatalos elismerések is. Egyházmegyei, majd egyházkerületi tanácsbírói tisztet tölt be, s mint ilyen, a következő püspökválasztás egyik komoly jelöltje.

23 A Károli Gáspár Irodalmi Társaság igazgatósági tagja, társszerkesztője a Királyhágómelléki Egyházkerület hivatalos lapjának.

24 Nagy és sziszifusszal birkózó munkában őrlődik egészsége. Sokat betegeskedik. De életének utolsó éveiben még erőt, s maradék energiát érez magában: aláírja belépési nyilatkozatát az Erdélyi Magyar Írói Rend tagjai sorába.

23 Ujabb publikációkkal azonban már nem gazdagíthatta irodalmunk, s az erdélyieket sem: 1934 nyarán, hosszas agonizálás után hal meg a budakeszi Korányi-klinikán.

26 Poszthumusz kötetének sajtó alá rendezése közben néhány - még közöletlen - verset találtak. Valamennyi kiérlelt, sajátos alkotás, s azt bizonyítják: Szombati-Szabó a Hallgatás évei alatt is tovább mélyítette etikumát, szélesebbé tette látókörét, s olyan irányba fordult, s próbálkozott is, amely a szintézist valósította meg légyen lelkészi választott hivatása, s költő-prófétasága között. Ehhez előtanulmányokat is készít: az amerikai faji kisebbség nagy képviselőjének, Langston Hughes néger költő verseit kezdi fordítani. Majd saját szintézisét megvalósítandó írja új ciklusának, a háború, s az embertelenség ellen tiltakozó versek első darabjait, 1932-33-ban, Vihar előtt, s Békeprédikáció címen : „Atyámfiai: Emberek! Az életért százat se lépnék. De nagyon a haláltól se félek. És gyáva sem vagyok. De hős lenni nem akarok. Elég volt. És én nem megyek. 22 Tabéry Géza bevezetője, 23. 23 Debreczeni István: Szombati-Szabó István. Reformátusok Lapja, 1934/233-236.; Szombati-Szabó István: Intrikák árán lett-é Szombati-Szabó István egyházkerületi tanácsbíró? Reformátusok Lapja, 1929/643-644.; Szombati-Sz. I. levele Roncsik Jenőhöz 1933. febr. 22. Debreceni Ref. Roll. Nagykönyvtára, R. 2142. 24 Reformátusok Lapja, 1929. május 25. és 1932. március 20. Szombati-Szabó István cikkeit lásd: 1929/268-273., 636-640.; 1932/93-95.; 105-108.; 168-171. 25 Tabéry Géza: Egy romantikus írói csoportosulás. Két kor küszöbén с kötetben. (Bukarest, 1970.) és Tabéry Géza bevezetője, 23. 26 Theológiai Akadémia, Debrecen. S. B. 1934. július 3. 457