A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: Sanctus Nicolaus Episcopus seu liberalitus coronata – A magyarországi iskoladráma példája 1688-ból

Mi ennek a szent Miklósról szóló drámának a kapcsolata Kézdivásárhelylyel? 1688-ban az Ür színeváltozása napján az alábbi című drámát mutatták be: S[anctus] Nicolaus Episcopus seu Liberalitas coronata, Liberalitäten! ill[ustrissijmi Maecenatis adumbrans eleganti drama exhibitus. Takács a trencséni jezsuita história domusra hivatkozva megjegyzi, hogy ez a gazdag mecénás, akinek a tiszteletére a darabot bemutatták, Lippay Miklós vágújhelyi prépost volt.

21 Az itt közreadott Miklós-dráma egyik Chorus részletében (II. Act. 9. scena után) Genius Lippaianusról olvashatunk. Az egész darabot befejező Saltus Stellarum után a Pallas Trencheniensis és a Liberalitas Lippaiana jelenik meg. A Pallas Trencheniensis szájába adott szavakból kiderül, hogy ez a mecénás püspök. Nyilvánvaló tehát, hogy ez a Miskolcon a közelmúltban előkerült, s Kézdivásárhely-Kanta minorita iskolájában 1696 és 1732 között bizonyára bemutatott darab azonos az 1688-ban Trencsénben játszott darabbal. Kérdés, hogy szerzői vagy másolói példány-e a ránk maradt dráma? Ügy tűnik, hogy másolat, s - bár erre semmi bizonyítékunk nincs - a kézírás típusából, a füzet állapotából azt sejtjük, hogy ez a másolat legkorábban a XVIII. század elején keletkezhetett. Nem tudjuk, hogy hogyan került egyáltalán ez a darab Trencsénből Kantába. Néhány magyar városban, mint Lőcsén, Nagybányán, Eperjesen és Egerben egy időben munkálkodtak a jezsuiták és a minoriták is. A minoriták ezekben a városokban bizonyára megnézték a jezsuiták látványos színjátékait, s igen könnyen elképzelhető, hogy valamelyik felsorolt magyar városba diszponált jezsuita magával vitte Trencsénből, s ott talán meg is rendezte, s ettől az ismeretlen jezsuitától kaphatta meg az eredetit lemásolás végett az a minorita, aki már a másolatot Kantába is szállította. Aki ismeri, a XVIII. századi iskolai színjáték színre kerülésének a módját, a darabok vándorlását, azt bizonyára nem kételkedik ebben a feltételezésben. 1696-ban Raszliviczi Bálint került az újonnan alapított kantai konvent élére. Raszlaviczi 1686-tól Lőcsén, 1692-től pedig Egerben volt a minorita ház elöljárója.

22 Nem elképzelhetetlen tehát, hogy éppen Raszlaviczi hozta Lőcséről vagy Egerből ezt a drámát. Nyilvánvaló, hogy ennek a kéziratnak, vagy a kéziratos dráma valamelyik későbbi másolatának magyarországi vándorlását ma már lehetetlen nyomon követni, a tény azonban mindenképpen figyelemre méltó: egy 1688-ban Trencsén jezsuita iskolájában előadott színdarab 1632-ig Kanta minorita iskolájába kerül. Mint említettük ez a példány a Miklós-dráma egyik évtizedekkel, de legalább egy évtizeddel későbbi másolata, a másoló azonban mindvégig ragaszkodott az eredeti szöveghez, hiszen Kantában aligha léphetett színpadra a Pallas Trencheniensis, s nem volt arra ok, hogy Lippay Miklóst dicsőítsék. Ha a másoló valami ok miatt változtatni akart volna a szövegen, igen valószínű,, hogy legelőször azokat a részleteket hagyja ki, amelyek a drámát helyhez és személyhez kötik. Betűhű másolat tehát ez a kéziratos dráma, s méghozzá nem is egy, hanem két kéztől származik. Egyébként ezen a füzeten nem található meg a kantai katalógus bejegyzés, az előző füzet Voluptas a deluso adolescente delusa című drámafüzeten azonban igen. Nem lehetetlen, hogy ezzel egybefűzve került Kantába ez a Miklós-dráma is. Ennél többet a keletkezés körülményeiről mondani nem tudunk. Ha minorita hozta Kantába, akkor ezt 1732 előtt és 1696 között kellett hoznia. Ebben a változatban Kantában elő nem adhat21 Vö.: Takács József: A jezsuita iskoladráma 1581-1773. II. (Budapest, 1937.) 34-35. 22 A kérdésről részletesen írtunk: Kilián: i. m. 1971. 387. 379