A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: Sanctus Nicolaus Episcopus seu liberalitus coronata – A magyarországi iskoladráma példája 1688-ból

ták, ki kellett hagyniok a Trencsénre és a Lippay Miklósra vonatkozó részleteket. Miért hozta akkor magával az ismeretlen jezsuita vagy minorita ezt a Miklós-drámát? Erre csak egy választ adhatunk. Eddig nem találkoztunk egyetlen olyan XVII. század végi, XVIII. század eleji iskolai színjátékkal, amely annyira kielégítette volna a jezsuita dramaturgia szabta igényeket, mint éppen ez. Hiszen a darab elmélkedő, teológiai fejtegetéseket is tartalmazó monológjai tökéletesen betöltötték a nevelési célzatot. A szereplők sokasága a színhelyek változatossága, a gazdag mecénásnak szóló dicsőítő sorok, a fényeffektusokra is alapozó „technikai bravúrok" a XVII. század vége egyik legreprezentatívabb tragédiájává avatják ezt a „drámai költeményt". A színjátékírásban, a rendezésben tájékozatlan minorita tanár vagy magister ezen akarta tanulmányozni a mesterség műfogásait, hiszen a barokk jezsuita dráma teljes fegyvertárát felsorakoztatja itt az ismeretlen jezsuita szerző. A jezsuita drámaelmélet szerint ilyennek kell lennie a tragédiának, ez a követendő példakép. Annál is inkább igaz ez, mert egy adatunk van arról, hogy a jezsuiták mintha felügyeltek volna más szerzetesrendek iskolai színjátékaira.

2

' Iskola és színjáték Trencsénben A trencséni jezsuita iskola történetét Vlahovics Emil foglalta össze.-'

1 Pfeiffer Antal a jezsuitákat 1776-ban felváltó piarista iskola történetét dolgozta fel*' Krasznánszky Károly az iskola Mária-társulatának a históriáját, Jozef Braneczky a város régi története kapcsán kerít sort a jezsuita iskola múltjára is.'

1 Valamennyi között azonban számunkra legtöbbet Vlahovics munkája mond, amely szerint az iskolát 1351-ben még Nagy Lajos alapította. Vlahovics ismer az iskoláról 1572-ből, 1584-ből és 1596-ból adatokat, nem tudja azonban azt kideríteni, hogy ezek a katolikus vagy a református iskola adatai-e. Nem tisztázható teljesen pontosan a jezsuiták betelepítésének az éve sem. Bizonyos, hogy 1642 és 1646 közötti időben Pázmány kedveltje, később az esztergomi érseki székben utódja is, Lippay György alapítja a jezsuiták trencséni házát. Püski János a szkalkai apátság javadalmait ajándékozta nekik. 1645-ben ünnepélyesen iktatják a jezsuitákat a szkalkai javadalmakba, s egyelőre Trencsénben Bosnyák Zsófia házában kapnak otthont. 1647-ben - valószínűleg protestáns nyomásra elhagyják a Bosnyák Zsófia-féle házat, s átköltöznek Serényi Pál családi házába, de még ugyanebben az évben új házat kapnak. 1648. május elsején kelt III. Ferdinánd jóváhagyása az iskola megnyitására. A rend23 A jezsuiták nem nézték jószemmel a ferences iskolákat, hiszen ez számukra bizonyára konkurrenciát jelentett, másrészről a ferenceseknek és a minoritáknak nem volt a jezsuiták színvonalán álló tanárképzésük, pedagógiaelméletük és gyakorlatuk. 1726-ban a jezsuiták a főkormányszéknél a ferenceseket tanításuk miatt, később pedig Balázs Antal csíksomlyói szerzetes ellen egy színmű miatt emeltek panaszt. Vö.: AlszeghySzlávik: i. m. 24 Vlahovics Emil: A trencséni Kir. Kath Főgymnásium története 1649-1895. (Trencsén, 1895.) 25 Pfeiffer Antal: A kegyes tanítórendiek trencséni társházának és a főgymnásiumának története 1879. Gimnáziumi Értesítő 1879. 26 Krasznyánszky Károly: A trencséni Mária-kongregáció története. A trencséni gimnáziumi értesítő (1906.) 3-16. Jozef Branecky: Co mámé vediet' о kostole piaristov v Trencine (é. h. п.). 380