A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: Sanctus Nicolaus Episcopus seu liberalitus coronata – A magyarországi iskoladráma példája 1688-ból

Kilián István Sanctus Nicolaus Episcopus seu liberalitas coronata A magyarországi iskoladráma példája 1688-ból A hivatásos világi színjátszás Magyarországon csak évszázadokkal később jött létre, mint Európa fejlettebb országaiban, Itáliában, Franciaországban, Angliában. A kelet-európai országokban a színjátszás, a színi élet középpontja a XVII-XVIII. században az iskola volt, s az iskoláknak ezen a téren vállalt szerepe nemcsak a színjátékra, a színi kultúrára, hanem az irodalomra és az anyanyelvre is pozitíven hatott. Nyilvánvaló, hogy az iskolákat fenntartó különböző felekezetek, illetve szerzetesrendek nem tudtak mindenütt a színjátszás számára azonos feltételeket teremteni, s ezért az iskolai színjáték irodalom- és drámatörténeti értéke iskolánként, illetve felekezetenként más és más.

1 Nálunk ugyanígy más feltételekkel, más célokkal játszanak az iskolaszínpadok, ezért a magyar dráma- és irodalomtörténet az iskolai színjátszást felekezetek, illetve szerzetesrendek szerint különbözteti meg. így külön tárgyaljuk a református, az evangélikus, az unitárius valamint a katolikus iskolai színjátszást. A katolikus iskolaszínjátékot Magyarországon az iskolákat fenntartó szerzetesrendek diákjai művelik, s így az irodalomtörténet különbséget tesz a ferences, a minorita, a jezsuita, a pálos és piarista színjátékok között. Az eddig feltárt drámatörténeti adatok - úgy tűnik - igazolják s bizonyos fokig módosítják is ezt az egyébként önkényesnek tűnő kategorizálást." Nyilvánvaló, hogy az újonnan feltárt adatok birtokában az utóbbi két évtizedben megjelent irodalomtörténeti és drámatörténeti kézikönyveink a tanulmányok sorában közhasználatú minorita és ferences színjátszást népies katolikus színjátszás címszó alatt, az erősen profanizálódó és nagyobbára magyar nyelvű piarista és pálos színjátékot pedig, mint a hivatásos világi színjátszás előfutárát tárgyalják. Nem alkalmazzák tehát az évtizedes irodalomtörténet kategorizálási gyakorlatot. A jezsuita iskolai színpadot - különösnek tűnhet - mindenütt nevén 1 A kelet-európai színjátszás történetét illetően vö.: Dömötör Tekla: Az újkori színjátszás kialakulása Kelet-Európában. (Budapest, 1963.) Színháztörténeti Könyvtár, nr. 13. 2 Legfontosabb irodalom- és drámatörténeti kézikönyveink is ilyen értelemben osztályozzák a XVII-XVIII. századi magyarországi iskolai színjátszást. Vö.: Bayer József: A magyar drámairodalom története a legrégibb nyomokon 1867-ig. (Budapest, 1897.) I. 49-68.; Pintér Jenő: A magyar irodalom története, A magyar irodalom története a legrégibb időktől Bessenyei György fellépéséig. II. (Budapest, 1909.) 299.; Varga Imre: A protestáns iskoladráma. A magyar irodalom története 1600-1772-ig. Szerk.: Klaniczay Tibor. (Budapest, 1964.) A továbbiakban: MIT. II. 260-268.; Varga Imre: A népies katolikus irodalom virágzása. MIT II. 497-499.; Tornai Andor: A magyar nyelvű iskoladráma virágzása. MIT II. 581-590.; Dömötör Tekla: Drámai szövegeink története a XVII. században. Régi Magyar Drámai Emlékek (Budapest, 1960.) Szerk.: Kardos Tibor. A továbbiakban: RMDE. I. 193-237.; Magyar színháztörténet. Szerk.: Hont Ferenc- Az iskolai színjáték kibontakozása (XVII. század). A hivatásos magyar színjátszás felé (XVIII. század). 64-86. 375