A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)
Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: Sanctus Nicolaus Episcopus seu liberalitus coronata – A magyarországi iskoladráma példája 1688-ból
nevezik. Kézikönyveink ezzel azt sejtetik, hogy a ferences és a minorita, illetve a pálos és a piarista színjáték között alig fedezhető fel különbség, s jezsuita iskolai színpad azonban külön kategória, s ezért külön fejezetet is érdemel. Az egységes magyar kultúra szempontjából nyilván a szerzetesrendek drámai gyakorlata között alig lehet különbséget felfedezni. A jezsuita színpad azonban a látványosságot, a technikai meglepetéseket is biztosító színpadával, igen sokszínű témaválasztásával, az anyanyelv fejlődésére negatívan ható merev latin nyelvűségével, sok szereplőt felsorakoztató darabjaival kétség kívül külön kategória. A minorita és ferences valamint a pálos és piarista színjáték között alig fedezhetők fel különbözőségek. Az önkényes differenciálásnak a milléneum tiszteletére megindult iskolatörténeti munkák adták meg a létalapot. A jezsuita színpad - mint majd látni fogjuk - erősen hatott a minorita színpadra. Kézikönyveinkben viszont alig ismert a minorita iskolai színpad és dráma múltja. Az eddig kallódó és az utóbbi években közre is adott minorita iskolai színjátékok meggyőztek arról, hogy a korábbi feltételezésnek megfelelően a minorita drámát; alig lehet elválasztani a jezsuitákétól. Ezt a kérdést azonban még részletesen elemeznünk kell. A kantai minorita színjátszás Kovács Bernardon'' 1905-ben bemutatott egy eddig publikálatlan kantai minorita iskoladráma-gyűjteményt, amely az iskolában 1762-től 1779-ig játszott színjátékokat tartalmazza. Ennek a kolligátumnak majdnem minden darabjáról (összesen 22 darab) Szombathy János'' kimutatta, hogy jezsuita forrásra lehet őket visszavezetni. Ugyanebből a gyűjteményből Szabó J. Dániel' 1918-ban közölt két vígjátékot, illetve közjátékot: A Borka asszony és György deák valamint a Stolander és Dromulus címűeket. Végsősoron ezekre a közlésekre és dolgozatokra épült mindkét kézikönyvnek (A magyar irodalom története és a Régi magyar drámai emlékek) a minorita iskolai színjátszásra vonatkozó anyaga. 1956-ban Busa Margit' 1 ismertetést közölt egy ismeretlen XVII. század végi színjátékról, ezt, ui. a Comoedia Generalist 1960-ban Dömötör Tekla közre is adta'. Busa Margit nem találván a drámakéziraton semmi külső vagy belső adatot, amelynek segítségével a keletkezés körülményeit pontosan meg tudná határozni, csak feltételezésekre kényszerült, s eszerint az általa talált darab talán az 1696-ban Kantában alapított minorita iskolában keletkezett volna' 4 . így tehát - ha Busa Margit feltételezését elfogadjuk - Kantában már az alapítás évétől játszottak iskolai színjátékokat. A két háborút követő kallódás után került elő a Borsod megyei Állami Levéltárban a kantai iskolának egy korábbi drámagyűjteménye, amely a XVII. század végéről és a 3 Kovács Bernardon: Kézirati iskolai drámák a XVIII. évszázadból. Az Erd. Róm. Kath status Kézdivásárhely-Kantai főgimnáziumának értesítője az 1905/906-ik iskolai tanévről. Szerk.: Hassák Vidor. (1906.) 23-45. 4 Szombathy János: A kantai minorita iskoladrámák. IT 1942. 187-188. 5 Szabó J. Dániel: Borka asszony és György deák, Stolander és Dromulus Itk 1918. 323343., 403-420. Az előbbit újra közli: Dömötör Tekla: Régi magyar vígjátékok (Budapest, 1954.) 281-297. 6 Busa Margit: Egy ismeretlen színjáték. Itk 1956. 2. 187-196. 7 RMDE nr. 49. II. 515-555. Teljes cím: Comoedia generalis de conflictu Turcorum et Hungarorum. 8 Erre Busa a szövegben előforduló Feketeügy folyónév és Brassó város neve alapján gondol. Vö. RMDE II. nr. 49. 526. és 590. sorokban. 376
