A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Varga Gyula: A derecskei hagyma- és zöldségtermesztés

más kertészkedő helységben.

0 Nem kapcsolható valamely telepítési akcióhoz sem, mint a Duna-Tisza közötti német telepesek esetében.

6 Tudomásunk szerint először Magda Pál, 1819-ben tesz említést a derecskéi hagymáról.

7 Fényes Elek már 1847-ben megemlíti, hogy Derecske „sok fokhagymát, vereshagymát termeszt, s vele szinte nem megvetendő kereskedést űz.

8

1851-ben újra hírt ad Derecskéről: „Földe kisebb részben homokos és dombos, nagyobb részben gazdag fekete agyag és homok, mely a rendes gabonaneműeken kívül terem répát, petrezselymet, vöröshagymát, sáfrányt bő mértékben."

9 Galgóczy Károly a múlt század közepén szintén megemlíti, hogy Derecske (valamint a dél-bihari Sarkad és a szabolcsi Kisvárda) „különösen a veres és fokhagyma, ezen magyar vanília termesztéssel foglalkozván; azzal bejárja messze földön a körülfekvő vidéket".

10 Sajnálatos, hogy a hagymatermesztés eredetére esetlegesen fényt deríthető községi levéltár a XIX. század folyamán elpusztult.

11 A derecskéi hagymatermesztés távolabbi múltjáról azonban a Bihar megyei Levéltár megőrzött egy 1812-ben készült összeírást, melynek készítői feljegyezték, hogy a község lakói miféle olyan javakkal rendelkeznek, amelyeket az 1750-es évek óta pénzen vagy más módon vettek. A feljegyzés közel négyszáz birtokcserét említ meg, s ebből 25 eset hagymáskert, 10 eset pedig hagymaíöld. A legrégibb adat 1760-ból való, amikor is Varjú Andrásné 27 rénes forintért vásárolt meg egy darab hagymáskertet.

12 A hagymáskert és a hagymásföld közötti különbségre terepmunkánk során derült fény. Kiderült ugyanis, hogy a falu körül emberemlékezet óta gerággyával (szúrós tövisből, trágyából rakott kerítés, kívül árokkal körülvéve) körülkerített hagymáskertek voltak. Ezek területe - a szőlőskertek kivételével - 300-400 holdat tehetett ki. A derecskeiek azonban nemcsak itt termesztettek hagymát, hanem a fordulóban is. höherer Andor a zöldséggel bevetett területet az egész határban 1200-1300 holdra becsüli. Ezek szerint a fordulóban elhelyezkedő hagymásföldek területe meghaladta a kertek területét.

13 Fenti adatok egybevetéséből megállapíthatjuk, hogy Derecskén a XVIII. század közepén már folytattak piacozó hagyma-, és zöldségtermesztést. Ezt más források egybevetésével Szendrey István is megállapítja, kiegészítve azzal, hogy a paraszti árutermelésben a XVIII. sz. második felében számottevő szerepe van a derecskéi hagymának, amelyet - szerinte a XIX. század elején - már 5 Boross Marietta, 1968. 127-128. Uő., 1965. 309.; Sipos Zsuzsa, 1959. 190-216.; Kosa László, 1967. 496-513. 6 Boross Marietta, 1963. 202-229. 7 „Deretske Debrecentől dél fele sok jó kerti veteményeket termel." Magda Pál, 1819. 465. „A Tsabai vereshagyma a hires Deretskeihez hasonlittatik." Uő., 465. 1. 8 Fényes Elek, 1847. 380. 9 Fényes Elek, 1851. 252-253. 10 Galgóczy Károly, 1855. 277. Élő adatközlőink szerint emlékezet óta fokhagymát itt nem termesztettek eladásra. Galgóczy adata tehát valószínűleg a másik két helységre vonatkozhat. 11 höherer Andor, 1908. 14. 12 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. Tiszti perek. IV/A. 6 + 30 csomó. Az iratra Szendrey István egyetemi tanár hívta fel a figyelmemet, melyet ezúton is hálásan köszönök. 13 höherer, 1908. 29. - Gáilacz János, 1896. I., I. b. mell. szerint 1895-ben Derecskén 396 kat. hold, 845 négyszögöl a kert; 1938-ban a Bihar vm. monográfiája - az 1935-ös statisztikai felvétel alapján - 313 hold kertről tud. Szerk.: Nadányi Zoltán, 1938. 382. Adatközlőim 1971-ben már csak kb. 50 holdnyi kertről tudnak, a többit házhelyeknek osztották ki vagy beolvadt a tsz közös szántóföldjeibe. 260