A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Varga Gyula: A derecskei hagyma- és zöldségtermesztés

szántóföldön is termelnek.

14 Ügy vélem, amennyiben a század közepén már kialakult a hagymáskertek s hagymával bevetett szántóföldek rendszere, s ezek adás-vevése is tekintélyes méreteket öltött, a hagyma, illetve zöldségkultúra még régebben kialakult hagyományát kell feltételeznünk. Adatok hiányában azonban a XVIII. századot megelőző időkre már nem merünk határozottan következtetni, de feltételezzük, hogy a paraszti árutermelésnek ez a kezdetlegesebb formája messze a régebbi századokig is visszanyúlhat. A paraszti növénykultúrák kialakulásában nyilvánvalóan több szerencsés tényező egybeesésének kell bekövetkezni. Közöttük igen lényegesek a talaj, éghajlati adottságok. Derecske a Sárrét mocsárvilágának a szélén, humuszban gazdag, de már a Nyírség homokjával fellazított, kövér földekkel rendelkezik, mely kiválóan alkalmas a sok nedvességet, vastag termő réteget igénylő hagymának és zöldségfélének. A parasztnép ezeket a növényeket tájunkon valószínűleg már a középkorban is ismerte, mielőtt piacra való termelése kialakulhatott. Nagyobb mértékű termelése bizonyára összefüggésben van a derecskéi nép sajátos jogi helyzetével, ugyanis ezek, amikor a XVIII. század első harmadában az Eszterházy hercegekkel folytatott hosszú perükben hajdú kiváltságaikat elvesztették, sajátos, pénzben adózó taxás jobbágyokká váltak.

10 Ez az állapot kedvezett az árutermelés kialakulásának, hiszen a gazdaságok érthetően törekedtek pénzbevételeik fokozására. Erre az egyre erősödő földesúri kizsákmányolás is mindinkább kényszerítette őket.

16 A jövedelmek gyarapításának kitűnő lehetősége volt a jól eladható zöldségféléknek a termesztése. Annál is inkább, mert sem a földterületek további növelésének, sem pedig a gazdálkodás korábbi szerkezeti átalakításának a feudalizmusnak e késői szakaszában nem volt meg a lehetősége. Nem volt már ekkor a falu határában számottevő műveletlen terület, de gátját szabta a terjeszkedésnek az egyre erősödő földesúri hatalom is. A hagyma, zöldség piacra való termesztése tehát legkésőbb a XVIII. század első fele óta bevonult a falu termelési rendjébe, szerves része lett a falusi nép gazdálkodásának. A kertkultúra - mint láttuk - nem különült el, hanem szervezetileg egységet képezett a szántóföldi műveléssel s az ezzel párhuzamos rét-, legelőgazdálkodással, illetve állattenyésztéssel, mégis több érdekes, a nagy egészen belül változatos színfoltot eredményezett. A hagymatermesztés rendszerét tehát úgy értjük meg világosan, ha áttekintjük a falu határát s beillesztjük azt a földművelés rendszerébe. Határrend A község területét a jobbágyfelszabadítás korában, illetve 1853-ban 17 947 kat. hold, 595 négyszögölnek állapították meg. Ezt a tételt igazolta az 1895-ös statisztikai felvétel is, mely a falu határát 18 000 kat. hold, 1440 négyszögölnek mérte.

17 De ezt az adatot támasztja alá az 1935-ös statisztikai felmérésre alapozott Nadányi Zoltán-íéle Bihar vm. monográfiája is,

18 Fényes Elek 1851-es ada14 Szendrey István, 1968. 151. 15 Szendrey István, (1958). 16 Vö.: Szendrey István, 1968. 72-123. 17 Gallacz, I. 1896. I. b. mell. 18 I. m. 482. 261