A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Történelem - Fogarassy László: A Horthy-hadsereg bevonulása a Tiszántúlra

ves megyei, Borsod-Gömör megyei, Abaúj-Zemplén megyei karhatalom és a körletben levő csendőrség. A szegedi körletben volt a szegedi és kecskeméti gyalogezred, szegedi lovasosztály és tüzérosztály (2 század, illetve 3 üteg), sze­gedi árkász- és repülőszázad, egy-egy szegedi tiszti és legénységi karhatalmi század, a szegedi tiszti pótzászlóalj, valamint a kecskeméti és csongrádi csend­őrtartalék. 33 A békeszerződés tervezete értelmében Magyarországnak vissza kellett vol­na kapni Szerb-Horvát-Szlovén Királyságtól Baranyát (az eszéki hídfő kivéte­lével), Eszak-Bácskát és a szegedi háromszöget is. Ámde akkor, amikor a romá­nok visszavonulóban voltak, a szerbek megmakacsolták magukat, sőt az újsá­gokban is közhírré tették, hogy nem hajlandók Baranyát kiüríteni és csak az erőszaknak fognak engedni. Az elmérgesedett helyzet egyik tünete volt a ré­dics-alsólendvai határincidens, amely után a szerbek még a tárgyalás végett hozzájuk küldött magyar hadikövetekre is tüzet nyitottak. 36 Csak 1921. augusz­tus második felében távoztak erről a területről, a Nagykövetek Tanácsának diplomáciai presszió ja után. Az osztrákokról olyan hírek érkeztek, hogy decem­ber 23 táján Neukirchen és Wiener-Neustadt táján 20-22 gyalogszázadot és némi lovasságot vontak össze, állítólag egy nyugat-magyarországi betörésre, amelyhez cseh segítséget is vártak. 37 Csehszlovák oldalról meg olyan hírek jöt­tek, hogy a pozsonyi hídfőt Köpcsény, Horvátjárfalu és Oroszvár községek megszállásával akarják kiszélesíteni, 38 majd olyanok is, hogy csapataikkal meg akarják szállni Nyugat-Magyarországot. 39 A békekonferencián másodrendű kér­désnek számított a magyar békeszerződés ügye az orosz kérdés mellett. A romá­noknak is fontosabb volt most Besszarábia védelme, most nem értek rá Békés­csaba és Makó végett a magyarokkal vitát folytatni. A magyarellenes propa­gandának kapóra jöttek a fehér terror eseményei, gróf Apponyi Albert figyel­meztető szava Párizsból nem talált kellő visszhangra, ugyanakkor Franchet d'Esperey tábornok Huszár Karoly miniszterelnökkel folytatott beszélgetésében nem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy a magyar békefeltételek a bolsevizmus miatt lényegesen súlyosabbak lesznek, bár Franciaország a békekötés után Ma­gyarország iránt messzemenő lojalitást szándékszik tanúsítani. Amikor a mi­niszterelnök érvekkel akarta bizonyítani a magyar álláspont igazát, Franchet d'Esperey kitért a vita elől/' 0 Időközben Budapestre bevonultak a székesfehérvári hadosztály csapatai, hogy leváltsák a Tiszántúl megszállására elvonuló szombathelyi hadosztályt. A románok kötelezték magukat, hogy 1920. február 24-26. között visszavonul­nak a következő vonalra: Csap - a Tisza folyása Szentmária majorig - a kis Tisza folyása-ДЮб Szőlőhegy-Ibrány keleti széle­Д Hegyeshalom-ARezes­halom-Hajdúnánás nyugati széle Hortobágy mellett-Hortobágy patak folyása -Д94 Köveshalom-ДЭО Kisújszállástól északra­Д88 Ördögárok­Д96 Feke­tehalom-a Körös folyása a Tiszába való torkolásig. A szombathelyi hadosztály csapatai 24 óra leforgása után követhették a románokat és február 27-ig meg­szánhatták a következő vonalat: Gáva-ДПЭ Prenihalom-Al28 Csőszhalom­35 HIL VKF 2/2353 la. hsz. 36 Uo. 2357/la. Helyzet 1919. dec. 3. 37 Uo. 2922/Ia. Helyzet 1919. dec. 23. Lakosság hangulatát még nyomottnak jellemzi. 38 1744/Ia. Fővezérség. Helyzet 1919. szept. 28. 39 HIL VKF 13/10882/Ia. 1920. január 27-ről. A Fővezérség intézkedése arra az esetre, ha Nyugat-Magyarországra osztrák, illetve csehszlovák katonaság nyomulna be. 40 Uo. 10241/Ia. Sajtójelentés 1920. január 6-ról. 229

Next

/
Oldalképek
Tartalom