A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Történelem - Fogarassy László: A Horthy-hadsereg bevonulása a Tiszántúlra

A tiszántúli lakosság hangulata a november 29-i helyzetjelentés szerint románok ellen lázadás küszöbéig elkeseredett és izgatott, teljes kifosztás előtt állnak. (2460/Ia 1919.) Helyzet november 30-án: Kunszentmiklós, Szabadszállás és Kiskunfélegyháza lakossága sorozással szemben renitensen viselkedik. Dunántúli 2. huszárezred két százada Abonyba indult, soproni gyalogezred I. zászlóaljának egyegy százada Tokajra és Tiszalucra, egy gyalog- és a géppuskás százada pedig a zászlóalj parancsnokságával együtt Szerencsre útbaindíttatott. Az említett ezred III. zászlóaljának egy százada Gyöngyösre, a zöm pedig Miskolcra irányíttatott, megérkezés az egyes állomásokra december 2-án.

:u December 10-én a csehek (eredetiben így) szabályszerűen kiürítették az általuk megszállva tartott, Dunától a Tiszáig terjedő semleges zóna magyar részét. A magyar megszállás incidens nélkül zajlott le, Sátoraljaújhelyre a soproni ezred 1. százada vonult be. Sátoraljaújhely kis pályaudvara, amely a Ronyva patakon túl van, csehszlovák megszállás alatt maradt és a békeszerződés értelmében nem került vissza Magyarországhoz."'" Hontot a csehszlovák csapatok csak december 17-én, Bánrévét pedig 18-án ürítették ki. 1919. december 1.-1920. április 1. közt a nemzeti hadsereg magasabb vezetői a következők voltak: Fővezér: Horthy Miklós altengernagy. Vezérkari főnök: Soós Károly tábornok, 1920. március 15-től Berzeviczy Béla altábornagy. Körletparancsnokok: Budapesti körlet: Dani Béla tábornok. Székesfehérvári körlet: Sréter István ezredes (?), 1920 februártól Mouillard Győző altábornagy. Szombathelyi körlet: Vogt Waldemár ezredes, 1920 januárjától Szívó Sándor altábornagy. Kaposvári körlet: (nincs megnevezve). Szegedi körlet: Pleplár Lajos alezredes, 1920 március 1-től Jánky Kocsárd tábornok. Miskolci körlet: Nagy Pál altábornagy:

53 A debreceni körletparancsnokság csak 1920. március 14-én alakult meg, élén Hegedűs Pál tábornokkal. A körletparancsnokságok területi alakulások voltak, mindegyik körletben egy gyaloghadosztály alakult, azonkívül karhatalmi alakulatok. Kialakult egy lovashadosztály is. Egy december 26-i kimutatás szerint a mozgó alakulatoknál 1786 tiszt, 21 355 fő legénység, a karhatalomnál (illetve csendőrtartaléknál pedig 6989 tiszt és 35 253 fő legénység szolgált. A hadsereg összesen 5586 lóval rendelkezett.'''' Az egyes mozgó alakulatok mindig azon körletparancsnokság alá tartoztak, amelynek a területére léptek. így egy december 10-i kimutatás szerint a budapesti körletben állomásozott a szombathelyi hadosztály-parancsnokság, szombathelyi dandárparancsnokság, vasi és zalai gyalogezred, szombathelyi lovas- és tüzérosztály (3 üteg), kaposvári 1. üteg, szombathelyi árkászszázad, 2., 3. és 4. vadászszázadok, dunántúli 1. huszárezred, 5. és 10. sz. páncélvonat, lovagló üteg, budapesti karhatalom (1147 tiszt, 11 930 katona), a szolnok megyei katonai parancsnokság (63 tiszt, 1320 katona) és a pest megyei katonai parancsnokság (280 tiszt, 2681 katona). A miskolci körlet területén volt a soproni gyalogezred, a tolnai ezred III. zászlóalja, a kaposvári 3. üteg, salgótarjáni csendőrszázad, a Hont-Nógrád megyei, He31 Uo. 2457/Ia. 32 További helyzetjelentésekből ismerjük a kiürített zónába bevonult többi magyar csapatok erejét: Szob 1 szakasz (december 8-án már ott volt), Bernece, Baráti és Hont l-l szakasz, Drégelypalánk 1 szakasz, Balassagyarmat 2 század (dec. 8-án már ott voltak), Szécsény 1 szakasz, Tarnód 1 szakasz (már ott), Sátoraljaújhelyre két századot szándékoztak küldeni, a falvakat és tanyákat pedig csendőrökkel szállták meg. 33 Csak szolgálati használatra, 551-555. 34 Suhay Imre i. m. 169. 228