A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

ADONY (Bihar m.) - Románia 2. Említése, ismeretlen. Pusztulásának ideje: XVI. század. 3. Birtokosai a Báthoriak. Uradalma: Adony ( == Éradony) falu, egyéb ismeretlen. (Bihar MVV 71. p. Csánki I. 509. és 607. p.) 4. Lásd fentiek. A vár csekély nyomai a századfordulón még látszottak (Bihar MVV uo.). ADONY (Szabolcs m.) 2. Említése, pusztulásának ideje ismeretlen. 3. Birtokosai az Árpád-korban a Gutkeledek. Uradalmának kiterjedése ismeretlen. (Németh, 1968. 132. p.) 4. Zoltai, 1938. 54. p. (Várhegy alatt) Földvár, területén középkori cserepek a felszínen. (Németh, 1968. uo.) ADORJÁN (Bihar m.) - Románia 2. Első említése: 1285. (Györffy, 1966. 591. p.) Pusztulásának ideje: XVII. század (?) 3. Birtokosai: első ismert, 1285 előtt Geregye nb. Pál fia Miklós, többek után hosszasabban 1395-től a Csákyak (Temes, 250-251. p.). Uradalma 1421-ben: 2 város és 20 falu (Csánki I. 595. p.). 4. Oklevelek: Dl. 40.225. (1295) Dl. 63.967 (1296) Dl. 56.553 (XIV. sz.) 56.559 (XIV. sz.) - Dl. 2577 (1330) - Dl. 51.421 (1347) - Erd. Fkgy. 39. (1389) Dl. 71.439 (1395-1396) - Lelesz Prot. Parv. Fol. 60. (1475) - Forráskiadások: Temes, 261-263. és 274-276. p. Reg. Arp. II. 3348. sz. - Csáky i/l. 172. 182. 192. 217. 239. 249. 312. p. - Kállay I. 28. p. - MTO II. 38. p. Basta I. 109. 124. 534. 721. p. Feldolgozások: Bunyitay III. 182-183. p. -Jakó, 1940. 191. p. K. Nagy, 1884. I. 51-52. p. - 1602. évi állapotára U et С I. 3-4. p. fegyverek és lőszerek leltárával. 1604-i szerepére Gyalókay, 1928. 272. p. A Berettyó szigetére épült várnak eszerint a múlt század kilencvenes éveiben még ún. öregtornya és egy kisebb tornya állt, de a vihar később ledöntötte. (Uo. ih.) Várnagyaira Wertner, 1907. 181. p. Kéziratos jelentések a századforduló idei állapotáról Gerecze, 1906. 205. h. - kéziratos feldolgozás: Soós XXXV. k. f. 37-40. Képe Bihar MVV 465. p. ALMÁS (Bács m.) Jugoszlávia 2. Első említés: 1551. Pusztulás ideje: XVI század? 3. Birtokosai ismeretlenek. Uradalmáról sincs adatunk. 4. 1551 -i említése Fráter György és Ferdinánd király levelezésében, castrum ill. arx-nak írva. (Fráter, 245. p.) Maradványai Almás Gradina nevű határrészében a múlt század második felében még látszottak - sánc, tégla- és kőtöredékek. (Fridrik, 1878. 173-174. p.) Lásd még erre: Gerecze, 1906. 168. és 170. h. és Pesty: Hnt. Bács-Bodrog m. f. 6. ALP ÁR (Pest m.) 2. Első említése Anonymus, 1200 k. (SRH I. 54. 56. 71. 81. 84.) Pusztulásának ideje ismeretlen. 3. Birtokosaira Györffy, 1966. 890-891. p. Az Árpád-korban Csongrád megyéhez számított. Uradalmának kiterjedése ismeretlen. 4. A földvár maradványaira Gerencze, 1906. 582. h. XI. századi felhasználását föltételezi Zsilinszky, 1897. 42. p. ARAD (Arad m.) - Románia 2. Első említés: 1177. (Györffy, 1966. 170. p.) Pusztulásának ideje: XVIII. század, mikor a korábbi várat megszüntetve modern erődítményt építenek, amely még az 1848/49-es szabadságharcban is szerepel. 3. Szent István király korától megyeszékhely lehetett, majd a XIII. század második felétől az aradi prépostságé (Györffy, 1966. 171-172. p.). Az uradalom Árpádkori kiterjedését lásd uő. uo. ih. 4. Az aradi várispánságra Pesty, 1882. 155-156. p. 1344-ben még Miklós, Iudex Castri említve (Márki, 1892. I. 118-119. p.) Az aradi vár középkori szerepére külön Márki, 1890. 297-332. 478-498. 591-612. p. Összefoglaló feldolgozás: Lakatos, 1881. Irodalmat ad Gerecze, 1906. 113. h. A középkori vár szerepe a török 187