A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

időkben megnőtt. 1552-ben került török kézre (Juhász, 1935. 2. p.) 1554-55-ben teljesen új erősséget emelt a török (palánkot), (Scherer, 1938. 138. p.) Többször viszszafoglalják a magyarok, 1685-ben végleg. Nem volt jelentős hely, hiszen 1590/91ben török őrsége mindössze 32 fő volt. (Defterek I. 379. p.) Törökkori történetére lásd: Lukinich, 1918. 189. 191. 324. 354. stb. Márki, 1896. 123-125. p., Dankó, 1959. 59. p.) 1699-ben magyar őrsége 100 huszár és 100 hajdú volt. (Takáts, 1908. 311. p.) Kéziratos feldolgozás: Soós И. k. f. 13-85. ARADÁC (Torontál m.) Románia 2. Első említése: 1551. (Czimer, 1893. 43. p.) Pusztulásának ideje is ugyanekkorra tehető, mert a későbbiek során nem fordul elő a forrásokban. 3. Birtokosai és a hozzátartozó uradalom kiterjedése ismeretlen. 4. Lásd 2. pont és ennek alapján Szegő, 1911. 105. p. ATYA (Bereg m.) 2. Első említése: 1289. (Gerő, 1968. 219. p.). 1660-ban pusztán állt, s később sem állították helyre. (Uő. uo. ih.) 3. Első birtokosai a Gutkeledek (uő. uo. ih.), a XVI. században a Büdyeké. (Pettkó, 1884. 392. p.) Uradalmának pontos kiterjedése ismeretlen. 4. Történetéről legfontosabb összefoglalás Soós, 1928. XVI. századi alaprajzának közlésével. XVI. századi történetére lásd még Takáts, 1908. 265. p. Lukinich, 1913. 375. és 595. p. Kéziratos jelentések a századforduló körüli állapotáról lásd Gerecze, 1906. 193. h. 1965. évi régészeti kutatás területén Árpád-kori és késő középkori kerámiát eredményezett. Az előkerült maradványok ellentmondanak az eddig ismert térképek adatainak. (Rég. Füz. 19. 1966. 32. p.) BACS (Bács m.) Jugoszlávia 2. Első említése 1220. k. (Györffy, 1966. 210. p.) De Györffy uo. 212. p. megjegyzi, hogy mivel megyéje a XI. század óta szerepel, vára Szent István óta megyeszékhelynek tekinthető. Pusztulása a 17/18. század fordulójára tehető (1705). - BácsBodrog MVV 34. p. 3. Kezdetben várispánság (Pesty, 1882. 177-181. p.) utána a szerémi püspökség központja, majd a kalocsai érsek tulajdonába ment át. (Györffy, 1966. 212. p.) A Bácshoz tartozó uradalomra lásd Csánki II. 174. p. 4. Oklevelek: Dl. 56.658 (XV. sz.) - Dl. 21.229 (1504) - ekkor Horváth László volt a bácsi vár várnagya. Dl. 49.827 (1520) 1413-i említése MTO 57. p. 1514ben a parasztháború során a felkelők a kalocsai érseket a bácsi várba szorították. (Márki, 1913. 381. p.) 1529-ben került török kézre a vár (Érdújhelyi, 1903. 97. p., Szentkláray, 1885. 119. p. alapján). Török őrségének létszámadatai Defterek I. 22. és 432. Merényi, 1894. 261. és TMÁO I. 475. p. Felszabadítása utáni magyar őrségére Érdújhelyi, 1900. 59. p. és Iványi, 1885. 8. p. A vár törökkori képére Bálinth, 1870. 306. p. és Evlia II. 217-218. p. A vár ásatásának eredményeire Henszlmann, 1870. és Henszlmann, 1872. A vár maradványaira Vályi, I. 83. p. Dudás, 1891. 185188. p. és Pesty: Hnt. Bács-Bodrog m. 58-59. és 62-63. f. Irodalmat ad Gerecze, 1906. 169. h. Forrásközlés: Kőszeghy, 1893. 24-29. p. Kéziratos feldolgozás Soós III. k. f. 10-50. A vár alaprajzát közli Gerő, 1955. 304. p. BAJA (Bodrog m.) 2. Első említés: 1542 óta török erősség, jelenlegi tudásunk szerint a török építhette. (Iványi, 1886. 170. p. Bács-Bodrog MVV 291. p.) Pusztulásának ideje ismeretlen, a 17/18. század fordulójára tehető. 3. 1542-től 1687-ig a töröké, változó számú hódoltsági falu szolgálta ellátását. 4. Törökkori őrségszámai 1556-1629 között Defterek I. 98. 122-123. 202. 432. p. [38, 52, 78, ill. 63 fő. Bethlen Gábor 1626. évi Memorialéja szerint 300 lovas, 300 gyalogos (?). - TMÁO I. 475. p.] Az őrség fizetésére lásd pl. BTSZK 490. p. 1553 körüli felégetéséről Verancsics alapján Iványi, 1889, 8. p. Leírása Evlia II. 215216. p. (négyszögű, kettős palánkfallal, külvárosa is palánkkal körülvett). 1687-ben már királyi őrsége van (Iványi, 1885. 5. p.). Zalotay tévesen hiszi ma is álló maradványának egy gyárépület toronyszerű részletét. (Zalotay, 1957. 5-9. p.) Kéziratos feldolgozása Soós III. k. 188