A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

3-4. A szegedi szandzsákban volt, ez az egyetlen támpont, tehát alföldi várnak minősül. LIPPA (Arad m.) Románia 2. Első említése 1324-ben (Györffy, 1966. 180. p.). De valószínű, már korábban is fennállt, mert a királyi udvar 1315-17-ben többször itt tartózkodott (Györffy, 1966. 180-181. p.). Elpusztítását az 1699. évi karlócai béke rendelte el (Acsády, 1899. 76. p.). 3. A XIV. században és a XV. század elején királyi vár, majd a Hunyadiaké, Corvin Jánosé, özvegyéé, ill. férjéé Brandenburgi Györgyé stb. (Fentiekre lásd Temes MVV 64-65. p. - Márki, 1913. 207. p. Dl. 37.740 (1501) - Dl. 37.791 (1506) Dl. 37.874 (1510). 4. 1551-ben kardcsapás nélkül foglalta el a török, de még abban az évben Castaldo és György barát visszafoglalták (Temes MVV 65. p. - Fráter 325-326. p., 328329. és 334-335. p. - Óváry 138. és 140. p.). Majd újra török, őrségére lásd Defterek, I. 379-380. p. 1590/91-ben 229 fő őrség. Leírása Evlia I. 18-21. p. (ötszög alakú, kőből épült, a Maros É-i oldalán). A 15 éves háború során visszafoglalva, de később Bethlen Gábor kénytelen átadni a töröknek. Fentiekre lásd még: RLjel 688-689. p. - Kropf, 1897. - Maggiorotti-Banfi, én. - TMÁO I-VI. k. és Basta I-II. sok adat. - Veress, 1913. - Dankó, 1959. 66. p. - Kropf, 1889. - Márki, 1892. 113-116. p. Gömöry, 1892. - Lukinich, 1918. 66-67. és 358. p. - Gerecze, 1906. 116-117. p. kézirat: Soós XXVII. k. f. 1-10. LUCSKA (Bereg m.) Szovjetunió 2. Első említése 1443-ban (Csánki I. 385. p.). Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3. A Lucskaiaké 1443-ban, majd 1484-ben Bástai Lászlónak zálogosítják el több birtokkal együtt (Csánki I. 405. p.). A Nagymihályi nemzetséghez tartozó Lucskai család birtokait lásd Csánki I. 405. p. 4. Irodalmára lásd fentieket. MADARAS (Bodrog m.) Jugoszlávia 2. Első és egyetlen említése: 1628/29-ben (Defterek I. 432.), amikor 83 főnyi őrsége volt. Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3. További említése nincs, a hozzá tartozó hódoltság kiterjedése ismeretlen. 4. Továbbiakra lásd fentieket. MAKÓ (Csanád m.) 2. Első említése: 1547-ben György barát említi egy levelében, hogy fél, elfoglalja a török (Borovszky II. 351. p.). Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3-4. 1551-ben a török támadást visszaverték ugyan, azonban 1552-ben feladták (uo. 352. p.). Továbbiakra lásd még Gerecze, 1906. 264. p. és Tálas, 1958. „MARGITSZIGET" (Pest m.) 2. Az esztergomi érsek várának megkülönböztető neve nem maradt ránk, s helye megjelöléséül a mai Margitsziget többféle megnevezését használták, így egyértelműbbnek találtuk, hogy félreértések elkerülése és könnyebb azonosíthatóság végett a mai, a XIII. századra nézve anakronisztikus nevet használjuk mind az érseki, mind a johannita vár esetében. A vár első említését 1285-ben találjuk (Reg. Arp. II/2-3. 3375. sz.). Ebből kiderül, hogy a sziget É-i részén fallal körülvett kúria és egy kőtorony volt, ezt az érsek 8 évre átengedte a váci püspöknek. Elpusztulásának időpontja bizonytalan. 1524-ben a Nyulak szigetére is átmenő óbudai határjárás egy dirutum castrum-ot is említ. (Dl. 24.001). 3. Birtokosaira lásd fentieket és Rupp, 1868. 86-87. p. 4. A vár helyére vonatkozóan lásd Feuerné, 1957. 7-8. p. További adatok Pesty, 1888. 196. és 204. p. „MARGITSZIGET" (Pest m.) 2. Johanniták vára, megnevezésére lásd előbbi címszót. Első említése 1278-ban „ . . . castro Cruciferorum domus hospitalis" (Rupp, 1868. 88. p.). Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3. Birtokosaira lásd fentiek. 207