A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

4. IV. Miklós pápa 1291. évi oklevele is említi a johanniták várát, mely a sziget D-i végén helyezkedhetett el (Rupp, 1868. 88. p.). MARTONOS (Csongrád m.) 2. Első említése: az 1660-as évekre vonatkozóan Evlia II. 220. p. - eszerint „Vára a Tisza folyó partján fekvő kicsiny vár". 1700-ban egy összeírás szerint már romos (U et С IL 426. p.). 3. Fennállása alatt mindvégig török birtok, a hozzá tartozó hódoltság kiterjedése ismeretlen. 4. Egy 1705-ös tanúvallomás alapján sok adatot tudhatunk meg az egykori erősségről (U et С IL 426. p.). További összeírás még 1700-ból U et С III. 203. p. 1687ben már a török alól felszabadult hely, ekkor még erősségként szerepel (Iványi, 1885. 6. p.). Lásd még Iványi, 1896. 53. p. - Bács-Bodrog MVV I. 109. p. - Pesty, Hnt Bács-Bodrog m. f. 242. („kisszerű erőd állott rajt mellynek romjai most is látszanak, e tér jelenben is »Arany halomnak« neveztetik . . ."). Kézirat: Soós III. k. f. 87. MEGGYES (Szatmár m.) Románia 2. Első említés: 1484-ben (Csánki I. 466. p.), miután 1278-i meglétére vonatkozó oklevél hamis (Maksay, 1940. 176. p.). A várkastély némi átalakításokkal ma is áll. 3. A XV. században a meggyesaljai Maróczoké (Csánki I. 466. p.). Birtokaikra Csánki I. 498. p.). 4. Oklevelek: 1490. Dl. 71.026 - 1493. Dl. 71.049 - 1494. Dl. 20.262 - 1495. Dl. 20. 306. - 1562. évi szerepére Lukinich, 1913. 386. p. - A XVII. században a Csákyaké, birtokmegosztásokra Csáky 1/2. 771-772. és 773-779. p. (1696., ill. 1698.). 1660-as évekbeni képére Evlia I. 91. p. és 111. p. - magyar leírásai U et С I. 14. p. (1690) és U et С III. 14. p. (XVII. század vége). Vályi I. 56-57. p. több várról is tud (ezeknek korát nem ismerjük): „ ... az előtt voltak itt több Tábor helyek, és Várak, ugy mint Porbély, nem messze Kaplánytól, Pete, 's nap keletre Pokárt, a' mint volt kerítéseinek sok jelei bizonyittyák ..." - említi a várat (régi kastély) is. További irodalom: B. Nagy, 1970. 24., 69., 90., 95., 98., 102-104., 108-109., 268., 270-271., 273274. p. - H. Takács, 1970. 168-169. p. - Rados, 1939. 31. p. - Varjú, én. 10-11. p. 2 kép - Gerecze, 1906. 763. h. Kézirat: Soós XXII. f. 123-124. MEGYER (Békés m.) 2. Első említés: 1469-ben (Csánki I. 647. p.). Pusztulása 1556-ban következett be, amikor Magócsi Gáspár megrohanta és leromboltatta, hogy ne szolgálhasson támpontul Ferdinánd király ellenfeleinek (Karácsonyi, 1896. II. 226. p. és Békés I. 162. p.). 3. Birtokosai 1551-ig az Abránffyak, akik ekkor eladták Székely Benedek fiainak (Karácsonyi, 1896. II. 227. p.). 4. Lásd még kéziratban Soós IV. f. 352-353. MESZLÉNYMEZÖ (Arad m.) Románia 2. Első említése: 1241: „loci castelli Meszlenmezew vocati" (Márki, 1892. 131. p. Tehát ekkor már puszta lehetett, mivel csak helyét említik). 3. Az említés időpontjában a vadászi Farkas családé volt (uo. ih.). 4. Továbbiakra lásd fentieket és Békés II. 42. p. MISKE (Szabolcs m.) 2. Első említése: 1564-ben, mikor Zay Ferenc és Balassa Menyhért lerontották ezt a Némethy Ferenc tokaji kapitány által királyi területen emeltetett erősséget (Lukinich, 1913. 589. p.). 3-4. Továbbiakat lásd ott. MONOSTOR (Arad m.) Románia 2. Első említése: 1506. XII. 8. (Dl. 37.791). Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3. Előbbi oklevél szerint korábban Corvin Jánosé volt, II. Ulászló meghagyta özvegyének birtokában is, más várakkal együtt. Utóbbi oklevél szerint az özvegy új férjének. Brandenburgi Györgynek adta más birtokokkal. 4. További adatai nem ismertek. NAD AB (Arad m.) Románia 2. Első említése: 1481-ben (Méri, 1957. 190. p.). Uő. uo. feltételezi, hogy már 208