A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Muzeológia - Héthy Zoltán: A Debreceni Múzeumbarátok Körének története 1927–1949

belül a nagyközönség felé is elevenebb életet, látványosabb működést tud felmutatni s tevékenységével alátámasztja a felhívásban közölteket. A taglétszám azonban a kisebb mértékű toborzás ellenére is 32-ről 157-re emelkedett, ami annak volt köszönhető, hogy a városban nem volt még egy olyan kulturális szervezet, amely ilyen csekély tagdíjért annyi kedvezményt nyújtott volna tagjai számára, mint a Múzeumbarátok Köre/'

0 Ha az újjászervezés első évében - a felvidéki területek visszafoglalása körüli események miatt - nem is sikerült a betervezett kiállításokat, előadásokat megtartani, a Kör igen eredményesen segítette elő a múzeumi anyag gyarapodását, valamint a múzeumi kiadványok megjelenését. Az egyesület vásárolta meg Pálffy József hagyatéki kiállításán az elhunyt debreceni festő két olajfestményét. Sőregi János múzeumigazgató kérésére az egyesület fizette ki a múzeum néhány kiegyenlítetlen nyomdaszámláját. így pl. több mint 300 pengővel járultak hozzá az 1937-es évkönyv kinyomtatásához, továbbá két Zoltai-tanulmány különnyomatának kifizetéséhez. Hasonló anyagi támogatást nyert Balogh István, „A debreceni tanya" с dolgozatának megjelentetéséhez. Az anyagi támogatás ellenértékeként 50-50 példányt a szerzők átengedtek a Baráti Körnek, amely pedig visszaadta azokat a múzeumnak, kiadványcseréje fejlesztése érdekében. Amint látjuk, ez a megoldás is a múzeum érdekét szolgálta, hiszen az egyesület által kifizetett példányokat is a múzeum kapta meg. Az 1939. június 26-án megtartott közgyűlés jóváhagyta az imént felsorolt vásárlásokat, anyagi támogatásokat, kidolgozta a következő évi munkatervet, majd egy protokolláris jellegű határozatot hozott: fölkérte Lossonczy István főispán urat („a múzeum lelkes barátját, a régészeti tudományok művelőjét, több szakásatás végzőjét") a Debreceni Múzeumbarátok Körének társelnöki tisztségére/'

1 Nem lepődhetünk meg ezen a lépésen, hiszen minden egyesület mindenkor igyekszik befolyásos támogatókat szerezni (minél magasabb pozíciót töltenek be, annál jobb), azokat vezetői tisztségre fölkérni, ezáltal bizonyos előnyökre szert tenni - mint ahogy az számtalan esetben sikerült is. 1939 második, 1940 első félévének időszakában sikerült elérni az előző évi teljesítmény szintjét, sőt működésük fokozódott is, ami a II. világháború kitörése miatti nyugtalanságban, általános bizonytalanságban elismerésre méltó tény. A Kör fennmaradása, működésének folyamatossága bizonyította az egyesület életrevalóságát, céljainak helyességét és az átszervezés eredményes voltát. Bár a fenti időre tervezett kalocsai népművészeti és japán iparművészeti kiállítás a politikai helyzet alakulása miatt elmaradt, 1939. október 2-16. között tartotta meg - ezt is csak kétszeri elhalasztás után - az egyesület legsikerültebb kiállítását: a kollégiumi jubileumi képkiállítást, amelyet a Múzeummal karöltve a híres debreceni Református Kollégium 400 éves fennállásának jubileuma alkalmából a Debrecenben élő, illetve debreceni származású művészek alkotásaiból rendeztek/'

2 A kiállítás azzal az eredménnyel is járt, hogy meg40 Múzeumbarátok Közgyűlése. Kedvezmények és ajándékok az újjászervezett Kör tagjainak. = Debreczen, 1938. jún. 19. Debreczeni Újság; Tiszántúli Független Üjság, 1938. jún. 19. 41 1939. évi közgyűlés jkve. Irattár 10/1939. A Múzeumbarátok Körének közgyűlése. = Tiszántúli Független Üjság, 1939. jún. 29. 7. 42 A Déri Múzeum és a Debreceni Múzeumbarátok Köre jubileumi képkiállításának katalógusa. 1939. IX. 24.-X. 8-ig. (Debrecen, 1939) 4. 584