A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Muzeológia - Héthy Zoltán: A Debreceni Múzeumbarátok Körének története 1927–1949

indult a debreceni festők képeinek felkutatása és megvásárlása/

1 Mind a tárlatot, mind Sőregi múzeumigazgató későbbi vetítettképes előadását, melyen patiyolai régészeti ásatásáról számolt be, az egyesületi tagok ingyen látogathatták. A Kör tagjainak áldozatkészsége folytán értékes művekkel gyarapodott a múzeum kép-, illetve könyvtára. A vásárolt festmények közül Boross Géza alkotásai a jelentősek, míg a Déri Múzeum ereklyekönyvtára egy ilyen becses debreceni nyomtatványra tett szert: Fazekas Mihály két példányban ismeretes „Tsillagóra" című művére, melynek másik példánya is debreceni könyvtár, a Kollégiumi Könyvtár tulajdonában van. Sajnos az eredmények mellett veszteségek is érték a múzeumpártolók táborát. 1939 nyarának végén ragadta el a kérlelhetetlen halál Zoltai Lajost, a nagy debreceni tudóst, a város történetének legalaposabb ismerőjét és legszorgalmasabb búvárát, aki a Körnek alapításától kezdve tagja volt és működését állandóan figyelemmel kísérte. Temetésén - csakúgy, mint a többi elhunyt múzeumbarát végső tiszteletadásán - a Kör képviselői is részt vettek. A halálozások ellenére is növekedett a taglétszám. Egyre többen kérték felvételüket Budapestről és az ország más tájáról is, főképpen a tagilletmény fejében járó kiadványok megkapása érdekében.

44 A Műgyűjtők Baráti Asztaltársasága Az 1940. évi taggyűlésen Sőregi János indítványára a Kör határozatot hozott a saját keretén belül működő „Műgyűjtők Baráti Asztaltársaság" megalakítására/'

5 Ma már talán megmosolyogtató e név, azonban a maga korában nagyon is találó volt: híven fejezte ki az új csoport célját és jellegét. Mert az egyesület a műgyűjtés népszerűsítését, valamint a kezdő műgyűjtők széles körű tájékoztatását tűzte ki céljául. S mindezt nem hivatalos, hanem, mint a név is kifejezi, baráti, közvetlen módon szándékozta végrehajtani. A Baráti Kör, illetve a múzeum biztosította a helyiséget arra, hogy a résztvevők nyugodt körülmények között jöhessenek össze, cserélhessék ki tapasztalataikat és tárgyaikat. Ezzel a Kör tagjait egymáshoz és a múzeumhoz is közelebb hozta. Az asztaltársaság célját népszerű előadásokkal, a tárgyakra és gyűjtésükre vonatkozó szakirodalom ismertetésével kívánta elérni.

46 Első összejövetelükön, mely 1940. november 22-én volt, a műgyűjtés különböző ágaiban a meghatározásra szolgáló könyveket mutattak be/" E könyveket a gyűjtők csak igen magas áron, vagy egyáltalán nem tudták beszerezni, ezért a Baráti Kör biztosította tagjai számára a múzeum szakkönyvtárában meglévő könyvek használatát. Az első ülésen került bemutatásra a Kör által a 43 A kollégiumi jubileumi képkiállítás nagy sikere. = Debreczeni Újság - Hajdúföld; Tiszántúli Független Újság, 1939. szept. 30. Itt a dátumok között ellentmondás van. A közgyűlés által jóváhagyott jelentésben október 2-16. dátuma szerepel, mint a kiállítás időpontja. 44 Jelentés az 1939-40. évről. Irattár 4/1940. 45 A debreceni Múzeumbarátok Köre megszervezi a műgyűjtők baráti asztaltársaságát. = Debreczeni Újság - Hajdúföld, 1940. jún. 7. 46 Kedves Tagtársunk! (A Baráti Kör Elnökségének felhívása, melyben bejelentik a Műgyűjtők Baráti Asztaltársaságának megalakítását, s egyben meghívják az érdekelteket az első összejövetelre.) Debrecen, 1940. Városi ny. 1. 47 Debreceni Műgyűjtők Baráti Asztaltársaságának összejövetele. = Debreczeni Újság Hajdúföld, 1940. nov. 24. 585