A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Muzeológia - Héthy Zoltán: A Debreceni Múzeumbarátok Körének története 1927–1949

fogalmazásában. A nemes elgondolás zászlaja alá mind többen álltak, aláírván a taggyűjtő ívet, s így lehetővé vált az alakuló közgyűlés összehívása. Az alakuló közgyűlés 1927. október 24-én zajlott le a Városi Múzeum és a Csokonai Kör közös tanácstermében. A 42 jelentkező közül 36 volt jelen, zömében nagybirtokos, nagykereskedő, gyáros és ügyvéd. Az alapszabály-tervezet beterjesztése után annak megvitatása következett, majd a résztvevők által javasolt módosításokkal a közgyűlés az alapszabályokat elfogadta és a Debreceni Múzeumbarátok Körét megalakultnak mondta ki.

7 Az alapszabályzat

8 értelmében a Kör célja: „A Debreceni Városi Múzeum gyarapodásának, valamint kulturális és tudományos munkásságának előmozdítása, a nagy közönségnek a múzeum ügyei iránti érdeklődésének fokozása. A kutató és gyűjtőutak, ásatások és egyéb tudományos munkálatok erkölcsi és anyagi támogatása. A Debreceni Városi Múzeum gyűjteményeit és munkásságát ismertető időszaki és önálló művek kiadása. Céljai elérésére a Kör ismeretterjesztő előadásokat tart, kiállításokat rendez." A Kör tagjai tiszteletbeli, alapító és rendes tagként vehettek részt az Egyesület munkájában. Mint említettük, az alakuló közgyűlésen résztvevő tagok nagyrészt a vagyonos réteghez tartoztak. Ami érthető is, hiszen az évi tagdíj 50 pengő volt és a tagdíjat 3 évre előre be kellett fizetni. Százötven pengőt pedig csak jó anyagi körülmények között élők tudtak nélkülözni. Az alakuló közgyűlés egy résztvevője indítványozta a tagsági díjak mérséklését, és annak vagyon szerinti progresszív megállapítását, valamint pártoló tagok felvételét lényegesen kevesebb tagdíjjal. Előzőket ugyan elvetették, mivel a Kör kulturális alakulat és így a tagok között különbséget nem tehet, de „ahhoz sem járulhat hozzá, hogy a Kör a magas tagsági díjak folytán pénzügyileg exkluzív társaság legyen, mert szükséges, hogy a nagy intelligenciájú, lelkes tisztviselői és tanári karnak az érdeklődő tagjai is bekapcsolódhassanak, amit egyébként a helyi kulturális viszonyok is megkövetelnek. A Kör ezekben a tagokban nagy értékeket nyerne." Az indoklás meggyőző volt, s az alakuló gyűlés javasolta alapszabályba venni azt, hogy „a vagyonnal nem rendelkező köztisztviselők, tanárok és hivatásos művészek" évi tíz pengő fizetése ellenében beléphetnek a Körbe. Alapító tag az lehetett, aki a Kör pénztárába egyszer s mindenkorra legalább ezer pengőt befizetett. A későbbiek során látni fogjuk, hogy az összeg igen magas volta ellenére is akadtak ilyenek. A tiszteletbeli tagokat a közgyűlés választotta a múzeum gyarapításában, fejlesztésében kiváló érdemeket szerzett férfiúk közül. Az alakuló közgyűlés a Kör örökös dísztagjaiul megválasztotta azokat a hatalmon levő, vezető méltóságokat, akiknek „magas erkölcsi támogatását sem a Múzeum, sem a Múzeumbarátok Köre nem nélkülözheti". Ezek voltak: dr. Balthazar Dezső református püspök, dr. Hadházy Zsigmond főispán, dr. Magoss György polgármester, dr. Vásáry István főjegyző és dr. Csűrös Ferenc kultúrtanácsnok. (Érdekes, de nagyon jellemző, hogy a helyi újságok a dísztagok megválasztásáról írva adtak hírt a Kör megalakulásáról!)

9 Mik voltak a tagok jogai és kötelességei? Az egyesület minden tagja részt 7 Debreczeni Múzeumbarátok Köre alakuló közgyűlés jkv-e. - Debreczeni Múzeumbarátok Köre Irattára (továbbiakban: Irattár) 12/1927. 8 A Debreczeni Múzeumbarátok Köre alapszabályai - Irattár 9/1927. 9 A debreczeni Múzeumbarátok Körének dísztagjai. = Debreczeni Újság, 31. évf. (1927). okt. 26. 3. 567