A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)
Muzeológia - Héthy Zoltán: A Debreceni Múzeumbarátok Körének története 1927–1949
vehetett a Kör összejövetelein. A Kör által rendezett kiállításokat és előadásokat valamint a múzeum összes gyűjteményét díjmentesen látogathatta, a múzeum értesítőjét (jelentését) díjmentesen kapta. Minden tag megjelenhetett a Kör közgyűlésén és ott bármilyen, a Kör életét, tevékenységét érintő problémáról felszólalhatott. Szavazati jogával élve megválaszthatta a vezetőséget, a tisztségviselőket. Mindennek fejében kötelessége volt az egyesület céljait minden rendelkezésére álló anyagi és szellemi eszközzel előmozdítani és a Városi Múzeumot munkájában támogatni. És ami minden szervezetben, egyesületben fontos: köteles volt a tagdíjakat pontosan, az alapszabályban megállapított módon fizetni. Ez utóbbira igen szigorúan vigyáztak. Nem véletlen, hiszen a Kör célját csak biztos anyagi bázissal érhette el. Ali is képezte jövedelmüket? A már említett tagdíj, melyet három évre előre kellett befizetni; az alapító tagok által befizetett ezer-ezer pengő; az egyesület által rendezett felolvasások, előadások, kiállítások jövedelmei; az adományok valamint a vagyon tőkéje. Vagyonuk megőrzésére szolgált az alapszabályban lefektetett 16. paragrafus, mely kimondja, hogy az alapító tagok kilépésük esetén a befizetett összeget nem követelhetik vissza. Hogy a Kör mennyire a múzeum érdekeit támogatta, mindennél jobban bizonyítja az alapszabály 54. paragrafusa, mely szerint ,,A Kör feloszlása esetén az aktív tiszta vagyon minden fenntartás nélkül a Debreczeni Városi Múzeum tulajdonába megy át. . ." Az egyesület szervezete a következő módon épült föl: A Kör egyetemes legfőbb szerve, a jogosult tagok összességének képviselete a közgyűlés volt, amely évente egyszer tartott ülést. A közgyűlés választotta az igazgatói választmányt, a számvizsgáló bizottságot és a tiszteletbeli tagokat. Jóváhagyta a munkatervet, a költségvetést, az elmúlt évi titkári jelentést, a zárszámadást. Letárgyalta a tagok indítványait, módosíthatta az alapszabályokat, határozhatott a feloszlás vagy más egyesülettel fuzionálás kérdésében. Az igazgató választmány 12 rendes tagból, a tisztikar összes tagjából valamint a múzeum tárainak őreiből állt. Évente kétszer ülésezett. Feladata volt: a pénzügyi kérdések intézése, előadások, kiállítások rendezése, ösztöndíjak, segélyek odaítélése, pályadíjak kitűzése, a Kör összes ügyeinek intézése. Tisztikarának tagjai közé tartozott: két elnök, ügyvezető alelnök (a mindenkori múzeumigazgató), titkár, pénztáros és ellenőr. A számvizsgáló bizottság az egyesületi vagyon kezelését kísérte állandó figyelemmel, bizonyos időközökben felülvizsgálva azt. 8 Az első, alakuló közgyűlés a fönt ismertetett tisztségekre a következőket választotta meg: Elnökök: Sesztina Jenő főrendiházi tag Steinfeld István nagybirtokos Ügyvezető alelnök: Löfkovits Arthur múzeumigazgató Titkár: dr. Schlotter Ferenc ügyvéd Pénztáros: Gerő László bankigazgató Ellenőr: dr. Nyíri Ernő ügyvéd. Az igazgatói választmány tagjai: Balogh István földbirtokos, dr. Csiky József egyetemi ny. r. tanár, dr. Hüttl Tivadar egyetemi ny. r. tanár, Jóna István földbirtokos, Kardoss Gyula nagykereskedő, Kaszanyitzky Andor kereskedő, dr. Kölcsey Sándor ügyvéd, Ungár Jenő bankigazgató, Mihalovits Jenő gyógyszerész, dr. Radó Rezső kereskedelmi és iparkamarai főtitkár, dr. Szabó Mihály gyáros, Bernfeld Sámuel nagykereskedő. 568