A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)
Néprajz - Dám László: Anyag, szerkezet, forma a Nagy-Sárrét népi építkezésében
Az összes tornáctípus nem minden faluban fordul elő, nem is egyforma egy-egy községben a gyakoriságuk, és így elterjedésüket pontosan megállapítani nagyon nehéz. Jelentős, és egy vidék építkezésére mindig jellemző az ajtók, ablakok és a padlásfeljáró elhelyezkedése. A sárréti lakóháznak az udvar felé, a konyhán mindig egy ajtaja van. Innen lehet a ház más helyiségeibe jutni. A szabadba nyíló ajtó mindig egyrészes és egyszárnyas. Előtte azonban általánosan elterjedt a veréce használata, amely többségében félajtónyi, de van ajtónagyságú is. Lécekből készül, igen változatos ornamentikával. Az ajtó felett rendszerint kis nyílás található, amely még a szabadtűzön való főzés emlékét őrzi. Ez ugyanis a konyha egyetlen szellőzőnyílása. A régi sárréti házak végén az utcára csak egy kis ablak nyílt és ugyanígy az udvarra is. Hagyományos formája kétszárnyú és szimpla. Ha a lakóház nem oromzatával nézett az utcára, 14. kép. Nádverő hanem a hátsó hosszanti fallal, gyakori (Fúrta). Dam L. telv. yQ]t & kemence me H e tt levő kisméretű ablak, melyen keresztül a tanyázó öregek a járókelőket szemlélhették. Újabban két ablakot építenek a szoba utca felőli végére, melyeket meg is nagyobbítanak. A hátsó szobán és a kamarán rendszerint csak egy ablak áll, míg a konyhán vagy egyáltalán nincsen, vagy csak az ajtó mellett található egy kisméretű ablak. Egyes községekben pl. Bihardancsháza, Nagyrábé, Bakonyszeg, Zsáka, Fúrta, Darvas, igen gyakori az ablakot védő kétszárnyas ablaktábla (21. kép), különösen a Sárrét középső részein, máshol egyszerű nádrolló vagy gyékényszőnyeg tölti be ezt a szerepet. Beépített vasrács nagyon ritka. A padlásfeljárók elhelyezkedése is igen változatos képet mutat. A szelemenes tetőszerkezetű házaknál a padlásfeljáró - kevés kivétellel - a ház hátsó végén van, melyhez létrát támasztanak. Előfordul az is, hogy valamelyik helyiségből, a konyhából vagy a kamrából nyílik a padlás nyílása a mennyezeten. Régen nem létrán mentek fel ebben az esetben, hanem a falba vert faszögek szolgáltatták a padlásfeljáró funkcióját. Azokban a falvakban, ahol szarufás tetőszerkezet található, a padlásfeljáró vagy a tornác mennyezetén helyezkedik el (ez a ritkább eset), vagy a konyha és a szoba egyik válaszfalába van építve, esetleg a falon kívül, de úgy, hogy a pitvar belsejében képezik ki a feljárót. Ilyenkor a padlás nyílása a pitvar mennyezetén van, a feljáró ajtaja pedig a 364