A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Néprajz - Dám László: Anyag, szerkezet, forma a Nagy-Sárrét népi építkezésében

1900 1910 1920 1930 • nád v. zsupp \ ,' cserép V bádog Ulli zsindely 15. kép. A tetőfedés anyagának változása 1900-1930 között tornácra nyílik. Elsősorban Nagyrábé, Bakonszeg, Berettyószentmárton és Darvas községben gyakori. A népi (paraszti) és a polgári, városi építészet között a legjelentősebb különbség az, hogy a nép épít, a polgár pedig építtet. A népi építkezésben elsősorban a hasznosság, célszerűség és a helyi anyagszerűség diktál, hiányoznak a külső kultúr, vagy éppen civilizációs szempontok. A polgárnak a ház társadalmi, reprezentációs szerepet is be kell töltsön, ezért kultúrtörténeti hagyományokból, vagy a legfrissebb modern építészeti iskoláktól szerzi építtető elveit, és ebből alakítja ki ízlését. Ugyanakkor a nép saját hasznossági -, hagyományos közösségi ízlésbeli - elveit igyekszik az építkezésbe bevinni, anyagi ereje és a rendelkezésre álló építőanyag lehetőségei szerint.

33 Ez a megállapítás érvényes a Nagy-Sárrét igen változatos építészeti képére is. 33 Veres Péter: A parasztok hajlékáról. Hajlék, 1944. 1. füzet. 36-37. 365