A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Néprajz - Dám László: Anyag, szerkezet, forma a Nagy-Sárrét népi építkezésében

1. A szarufa a ház hosszanti falán fekvő koszorúgerendán nyugszik, 2. a koszorúfára fektetett folyógetendán nyugszik úgy, hogy vége 80-90 cm-rel túlnyúlik a ház falán, 3. vége a koszorúfán fekvő folyógerendába van csapolva, de nem nyúlik túl a ház falán. (A típusokat és elterjedésüket 1. a 11. képen.).

21 A tetőszerkezet szabja meg a tetőzet külső megjelenési formáját. A szelemenes tetőszerkezet a Sárréten mindig együtt jár a nyeregtetővel. Ez az ősi tetőtípus, amelyet aztán bizonyos mértékig kiszorít a szarufa elterjedésével párhuzamosan megjelent konty olt nyeregtető. Azokban a falvakban, ahol a szarufás tetőszerkezet bármely típusa domináns, a két tetőtípus aránya kb. 5050%. A főképpen vagy teljesen szelemenes tetőszerkezetű településekben azonban a nyeregtető kizárólagos. Ez természetes is. Az egyszerű szelemenes tetőszerkezet, a megfelelő épületfa hiánya és a fejletlen ácstechnika csak nyeregtetős formát engedett meg. Amikor megindult a szarufa elterjedése, a hagyomány továbbra is megőrizte a nyeregtetőt, és csak a múlt század 70-es 80-as éveiben jelenik meg a konty olt nyeregtető. Hozzájárult ehhez a nagyarányú gazdasági változás és a hivatásos építőmesterek számának gyors növekedése is. A tetőíedés anyaga már kevésbé változatos. Mind a mai napig a nád a legáltalánosabb tetőfedő anyag, amelyet a századforduló környékén csaknem kizárólagosnak mondhatunk. A nádtető ilyen nagyarányú elterjedése két okból is indokolt: egyrészt hatalmas mennyiség termett a különböző árterületeken, másrészt ha az építkezésnél felhasznált anyagok szerkezeti kapcsolatait vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy az építőanyag jellegzetes tulajdonságainak figyelembevételével az időjárásnak jobban ellenálló anyag védi a gyengébbet.

22 Itt pedig a nád az az anyag, amely sikeresen megvédheti a különböző, nedvességtől könnyen elomló sárfalakat úgy, hogy a belőle készült tetőzetet széles eresszel építik. A nádtető készítése a következőképpen történik: megszegik a gerincet, tehát a tető két oldalára helyezett maroknyi nádat összefogják úgy, hogy mind21 A 11. és 16. képen látható térképek a következő módszerekkel készültek: községenként a település nagyságától függően kiválasztottam 50-100 hagyományosan készült lakóépületet, a különböző formákról statisztikát készítettem, és az eredményeket átszámítottam százalékos megoszlásra, majd ezt fokokban fejeztem ki. 22 Tóth Kálmán-Farkas Tibor-Miskolczy László: Az anyag, szerkezet és forma egysége a népi építészetben. Magyar Építőművészet III. (1954.) 197. 7. kép. Félágasos-szelemenes tetőszerkezet (Püspökladány). Dám L. felv. 357