A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)
Történelem - Dankó Imre: Az első debreceni városismertető
tetőnk között felismerhető, figyelembe kell vennünk, - éppen tárgyunk szempontjából - a kollégium alsó osztályainak és partikuláinak egyik széles körben ismeretes, elterjedt tankönyvét, az országot versekben ismertető Hármas Kistükröt, Losonczi Hány oki István alkotását.' Városismertetőnkön a Hármas Kistükör erőteljes hatása már a címben is megnyilvánul: Debreczeni Kistükör. Harmadjára a népi felfogás megnyilvánulásáról kell még szólnunk ismertetőnkkel kapcsolatosan. Ezt részben az előző két, már tárgyalt körülmény (a környezet és a szerző iskolázása) is magyarázza, azonban fontossága miatt külön is kell róla pár szót szólnunk a szerző, a kiadvány jobb megismerése érdekében. Városismertetőnk szerzője nem nevezi meg magát nyíltan, hanem Dongónak írja: „vásáríiául ajánlja a Dongó". Tudjuk, hogy a Dongó a debreceni hírlapirodalom egyik legérdekesebb „esete" volt. Valóban esete, mert annak ellenére, hogy igen népszerű, olykor-olykor a vidéki hírlapkiadás történetében feltűnően magas példányszámban jelent meg, hogy más városokban is hatást váltott ki, aminek nyomán azonos című és hasonló tendenciájú újságok indultak meg, a hatóság üldözték. 8 Az üldözések következtében a Dongónak meg is kellett szűnnie. Talán nem is annyira politikai felfogása, mint népi, illetlennek, műveletlennek, egyszóval alantasnak tartott hangvétele, nyelve, kifejezési formái miatt a debreceni irodalom-sajtótörténet egyes összefoglalásai meg sem említik. 9 A Dongó című néplapról - ami a felszabadulás után érdekes, félig-meddig vásári komédiázást játszó politikai színpad: Dongó színpad formájában feltámadt - eddig legérdekesebben Ember Ernő adott számot. 10 A bibliográfiai adatok terén nagy bizonytalanságokkal küzd ő is, mert a Dongó valóságos népújság volt. Kézről kézre terjedt, akárcsak a ponyvák. Senki sem tette el, igyekezett megőrizni az utókor számára. De mégis megállapítható, hogy 1861. január 1-én, az abszolutizmus végét sejtető fellazulás időszakában, az alkotmányos élet visszaállításának várakozásteljes idejében indult. Ember mindössze 23 számot ismer belőle, jóllehet a Dongó hetenként jelent meg és 1861 novemberében, mint csak még a 36. számnál járó lap szűnt meg. Bár Ember feltételezi, hogy 37. szám, sőt további számok is lehettek. A feltételezés helyességét támasztja alá az, hogy a Dongó írta városismertető csak 1862-ben jelent meg. A Dongó-t kezdetben (a 32. számig) az Okolicsányi nyomda készítette. Ez a nyomda érdekes szerepet töltött be Debrecen szellemi életében, éppen népköny7 Losonczi Hányoki István: Hármas Kis Tükör. Első kiadása 1771-ben jelent meg, majd számos, esetenként bővített kiadása ismeretes, Debrecenben is. Vö.: Benda KálmánIrinyi K. i. m. kiadványjegyzékét. Filológiai kiadása a Vajthó László szerkesztette Magyar Irodalmi Ritkaságok с sorozatban (63. szám, Budapest, 1942. - Bőséges bibliográfiával) . 8 Ember Ernő: A debreceni időszaki sajtó 1849-1867. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtárának évkönyve 1954. (Debrecen, 1955.) 337-343. - Vö.: Dongó (szerk.: Székely Imre. Debrecen, 1900-1906.); Dongó (szerk.: Lázár Vilmos, Nagyvárad, 1903.); Dongó (szerk.: Lauka Gusztáv. Budapest, 1847.). A Dongó utóéletére lásd: Dongó-Naptár az 1860. és 1861. évre. Debreczen. Telegdi Kovács Lajos kiadványa és A halhatatlan „Debreceni dongó". Néplap, 1954. 26. szám. 9 A Dongót meg sem említették egyébként alapos áttekintésükben, bibliográfiájukban: Molnár Pál: Debrecen a magyar irodalom történetében (Debrecen, 1941); Benyovszky Pál: A debreceni sajtó. In: Debrecen sz. kir. város és Hajdú vármegye (szerk.: Csobán Endre. Debrecen, 1940.) 320-329.; Géresi Kálmán: Debreczen irodalom-történetének rövid átnézete. In: Zelizy D. i. m. 492-523. és uo. 731-732. 10 Ember E. i. m. 338-340. 285
