A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

BAJOM (Bihar m.) 2. Első említése 1514-ben, mikor elpusztult, de 1526 után újjáépült. (Osváth, 1876. 494. p. és Nadányi, 1938. 476. p.) 1660-ban pusztult el („Hie locus Bajom qvondam fűit confinium, ante occupationem Varadiensem, habendo munitam arculam, sed occupato Varadino totaliter diruta est a turca..." - Mezősi, 1943, 64. p.) 3. Birtokosai 1566-ig a Bajoniak, majd János Zsigmondé, Csukath Péteré, Bocskai Istváné, Nagy Andrásé stb. (Osváth, 1875. 492-496. Komáromy, 1910. 149-154. p.) Uradalmának összeírása OL U et С Fase. 106. No. 3. (1594-ből). 4. Rövid, tömör öszefoglalás történetéről Papp, 1858. 375. p. Újabb, s máig legteljesebb Szűcs, én. és környékéről ugyancsak Szűcs, 1934. Lásd még K. Nagy, 1888. III. 54. p. Osváth, 1875. 508. p. Dankó, 1959. 59-60. p. Bihar MVV 120-121. p. Források: Károlyi IV. 34. 119. 150-151. p. U et С I. 53. p. (1728-as összeírásban említve maradványai.) Kéziratok: OSZKK Fol. Hung. 747. f. 8. (1825) és Soós XXXV\ k. ff. 92-96. BAKTA (Szabolcs m.) 2. Első említése 1658-ban, keltezésben (Soós XXII. f. 4.). Pusztulásának ideje ismeretlen. 3. Birtokosai a XVII. században a Barkócziak, majd a Károlyiak (Soós XXII. f. 4.). Uradalmának kiterjedése ismeretlen. 4. Az építmény 1730. évi képére U et С I. 24. p. BÁNLAK (Torontál m.) Jugoszlávia 2. Első említése a törökkorban. Pusztulásának ideje ismeretlen. 3. A vár a temesvári basa nyári tartózkodási helye volt (Toronál MVV 21. p.) 4. Szakirodalmi említéséről fentin kívül nincs tudomásunk. BARTÁN (Bodrog m.) Jugoszlávia 2. Első említése 1475-ben (castrum Barthan) Iványi, 1881. 585. p. Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3. 1480-ban Nagyvölgyi László özvegyéé (Csánki II. 188. p.). 4. További irodalmából Iványi, 1889. 23-24. p. - Iványi, 1888. - Fridrik, 1878. 188-189. p. - Gerecze, 1906. 171. h. Nem tévesztendő össze Bodrogvárral (lásd erre Györffy, 1966. 709. p.). BATÁR. (Ugocsa m.) Szovjetunió 2. Egyetlen említése Evlia I. 93. p. 1660-ban. A város ekkor elpusztult. Lásd még Soós XXX. k. f. 4. BÁTMONOSTOR (Bodrog m.) 2. Első említése 1409-ből. (ZsO II/2. 6553. sz.) 1401-ben ad engedélyt Zsigmond király Bátmonostori Töttös Lászlónak Bodrog megyei birtokai valamelyikén várépítésre (ZsO Il/l. 818. sz.). Az uradalom kiterjedésére Csánki II. 226. p. Elpusztulásánank ideje ismeretlen. 3. Birtokosa a Bátmonostori Töttös család (Csánki II. 188. p.) 4. 1495-től ránk maradt a vár leírása, lásd Csánki II. 188. p. BÁTOR (Szabolcs m.) 2. Első említése 1364-ből (Maksay, 1940. 114. p.) Pusztulásának ideje ismeretlen, valószínűleg a XVII. század folyamán történhetett. A XVIII. században mindenesetre már rom (Entz-Szalontai, 1959. 53. p.) 3. Birtokosai a XIV-XVI. században Gutkeledek (Báthoriak). Uradalmának kiterjedése ismeretlen. 4. Bibliográfiája Szalontai 1957-1960. 1564-ben János Zsimond ostrommal bevette (Rónai Horváth II. 81. p.) Hajdúvárosi múltjára Dankó, 1957. Ásatások: 1955ben (Mérei-Kádár Ervin, dokumentációja a debreceni Déri Múzeum Régészeti Adattárában), 1958-ban, 1969/70-ben. (Utóbbit Magyar Kálmán végezte) stb. Lásd Rég. Fűz. 11. 75. p. 13. 112. p. 15. 89. p. BATTYÁN (Zemplén m.) Csehszlovákia 2. Első említése 1648-ból (Lojda, 1895. 48. p.) 1711-ben rombolták le, 1877189'