A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

Ugocsa a „Perényiek megyéje". Fő fészkük Szőllős vára volt. Megemlíthetők még a Csornavodaiak, a Surányiak és Rozsály urai, a Kunok.

25 Szatmár nyugati, sík részén találjuk a legnagyobb uradalmakat, a Drágfiákét, a rozsályi Kunokét, a Károlyiakét, s az ezek közül magasan kiemelkedő Báthoriakét

26 Szabolcs keleti részén a Szokolyi család és a Várdaiak osztoztak. Mindkét családnak egy-egy vára volt. A déli rész a XV. század közepén a Hunyadiakat mondhatta urának.

2

' Biharban a Csákiak a legjelentősebbek: Adorján és Körösszeg várának urai. A középbirtokosok között is többet találunk, akinek fészke egy-egy vá^ volt (Kismarjaiak, Pocsajiak, Bajomiak, Toldik). Az egyháziak közül a szentjobbi konventnek volt vára. De legnagyobb terület ura a váradi püspökség volt, melynek javai főleg Vitéz János püspöksége alatt gyarapodtak.

28 Békésben három család, a gerlai Ábrámffyak, Gyula urai, a Maróthiak s a nadányi Nadányiak kezében összpontosult a föld jelentős része.

29 Csanádban a Telegdiek kaparintották magukhoz a legnagyobb területeket a Makók mellett. A félszáz falut számláló Hunyadi uradalom is számottevő volt azonban mellettük.

30 Zaránd két legnagyobb birtokos családja a Losonczi és a lendvai Bánffy volt De ezek birtokai többnyire a hegyvidéken helyezkedtek el. A síkságon a királyi uradalom volt túlsúlyban." Arad alföldi részein általában közép és kisbirtokos nemesek jószágait találjuk. A hegyes vidéken terültek el az igazán nagy uradalmak. A síkon Csálya vár urai a guti Országhok (tizenegy birtokuk volt). A Dócziak uralták Zádorlak várát a hozzá tartozó tizenöt birtokkal, a szeri Pósafiakat pedig a sződi vár uraiként emlegették az oklevelek.'

12 Temes megyének harminc vára is volt, de többsége a hegyvidéken, akárcsak Arad megyében. A terület legfőbb ura még a XV. században is a király, bár uradalma a sorozatos adományozások következtében egyre fogyott. A királyi földek 1458 után kiegészültek a Hunyadi család földjeivel, majd a Szilágyiakéval. Ezeken kívül a Csákyak voltak azok, akik nagyobb területre tettek szert.

ai Torontál egyetlen nagyobb uradalma a becsei volt, központja Becse vára. De rajta kívül valószínű, hogy az 1528-ban említett becskereki vár már jóval előbb is állt.

34 Kéve megyében a Duna vonala, mint határvidék a királyé volt (legfőbb erősség itt Kéve vára). Királyi erősség lehetett Dombó és Tornista is. Az északi részeken a Szilágyiak, Garaiak, Thallóczyak és mások osztozkodtak.'' Ha az előbbi áttekintést a térképpel és az adattárral egyeztetjük, azt láthatjuk, hogy ahol nagybirtokok voltak, ott vár is volt (vagyis birtokközpont). 25 Uő. I. 429-430. 26 Uő. I. 463-464. 27 Uő. I. 503-504. 28 Uő. I. 591-594. 29 Uő. I. 646. 30 Uő. I. 689-690. 31 Uő. I. 720. 32 Uő. I. 757-758. 33 Uő. II. 5-15. 34 Uő. II. 124. 35 Uő. II. 114. 182