A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)
Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről
kevesebb joggal csak Szabolcs, Csanád, Solt és Csepel (?) X. századi vár léte feltételezhető. A korai Árpád-korban sem sokkal jobb a helyzet mind régészeti, mind történelmi tekintetben. A kialakuló nagybirtokos arisztokrácia sorra épülő várai közül nem egy őskori erődítmény felhasználásával keletkezett. 9 De tévedés lenne azt hinni, hogy minden őskori várat felhasználtak. Ha a várak valóban kizárólag katonai rendeltetésű létesítmények lettek volna, akkor ebből egyenesen következett volna az őskori váraknak szinte kivétel nélküli fölhasználása előbb vagy utóbb. A tények viszont azt mutatják, hogy vannak máig is kitűnő állapotban levő, hadászatilag ideális helyen álló őskori földvárak, amelyeket a középkorban nem hasznosítottak. Ennek az az oka, hogy a várak elsősorban birtokközpontok voltak és lakóhelyek."' Tehát ahol nem alakult ki nagybirtok, illetve valamilyen ok miatt a nagybirtok központja nem az őskori vár környékén alakult ki, ott nem törődtek a korábbi időkből fennmaradt erősséggel. Mindenesetre előbbiek nem teszik szükségtelenné azt, hogy őskori földvárainkat minél előbb átvizsgáljuk abból a szempontból is, hogy vajon a középkorban folyt-e bennük élet. Bizonyára sok őskorinak hitt földvárról is kiderülne, hogy csak a középkorban létesült. A királyi vármegyék központjainak nagy részét már Anonymus is említi, történeteket költve eredetükről." A legfontosabb alföldi központ a korai Árpád-korban Bihar vára lehetett, mint a dukátus egyik központja. 1 " Az egyes nemzetségek várai a birtokszervezésben, a katolikus hit terjesztésében játszhattak jelentős szerepet." Az Árpád-korban összesen - az 1241 előtt épültekkel együtt - negyvenhat vár megléte föltételezhető. De várhatólag a régészeti kutatások és történeti földrajzunk elkészülte ezt a számot még módosítja. A későközépkor időszakából (1526-ig terjedően) adattárunk 122 vár meglétére enged következtetni. Ezek egy része - huszonkettő - már az Árpád-kor ban megépült. De feltételezhető, hogy ennél több Árpád-kori vár - noha sem írásos, sem régészeti bizonyítékaink még nincsenek rá - a későbbiekben is használatban maradt. A XIV-XV. századi várakat föltüntető térképre tekintve látható, hogy az erősségek a Maros, a Körösök, a Berettyó és a Felső-Tisza-vidék (Ecsedi-láp környéke) és a Bodrog-köz területén csoportosultak. A Tisza mellett Tokajtól délre csak Szeged alatt, a Duna mentén pedig csak Bácstól délre találunk több várat. A Duna-Tisza közén alig akad egy-kettő. Mi ennek az oka? Ha az alföldi nagybirtokok területenkénti elhelyezkedé sét megvizsgáljuk, azonnal feleletet kapunk erre a kérdésre. Mielőtt azonban a birtoktestek megyénkénti fölsorolására rátérnénk, szükséges annyit megjegyezni, hogy helyzetképünk csak nagy vonalaiban lehet pontos. Ennek oka, hogy Magyarország XIV-XV. századi birtoktérképe ezidáig 9 Nováki, 1963. 46. 10 A nemzetségi birtokközpontokról: Győrffy, 1959. 21-23. 11 Györííy, 1965. 420 sk. 12 Győrffy, 1959. 38. 13 Németh, 1968. és 1968/2. A várak melletti nemzetségi kolostorokra nem utaltunk adattárunkban - terjedelmi megkötések miatt. 180
