A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

még nem készült el. Egyedüli támpontunk Csánki Dezső történelmi földrajza - de ez éppen alföldi viszonylatban meglehetősen vázlatos, hiányos. Mivel Csánki adatai elsősorban a XV. századra vonatkoznak, mi is e kor birtokviszonyait próbáljuk a következőkben bemutatni: Bács megyében a Thallóczyak és Bánfiak voltak a legnagyobb világi birtokosok, de jelentősnek mondhatók a tolnai Bornemisszák (fő központjuk a dunántúli Sárvíz menti Anyavár volt) és a Hunyadi-család birtoktestei is. Az egyházi uradalmak közül az érseki volt a legterjedelmesebb.

14 Bodrog megye inkább a kisnemesi birtokok hazája. A legtöbb föld a coborszentmihályi Czoborok kezében összpontosult: egy várukhoz, Coborszentmihályhoz harminckét falu, puszta tartozott. Említésre méltók még a Gesztiek: Küllődön volt váruk, kilenc, vagy talán még több faluval, pusztával. Északon a bátmonostori Töttösök és a szekcsői Herezegek vetették meg a lábukat: két váruk és harminchárom birtokból álló uradalmuk volt.

lü Csongrád megyében a XV. század közepén Erzsébet királyné és a Garai család javai voltak legkiterjedtebbek. Mellettük a szeri Pósafiak, a guthi Országhok, valamint a Csákyak jelentősek.

16 Fejér megye Duna-Tisza közére átnyúló részén az érsek volt a legnagyobb úr. Birtokainak központja Kalocsa vára. Mellette eltörpültek a többi kisnemesi és középnemesi uradalmak, ahol sem szükség sem pénz nem volt arra, hogy várak épüljenek.

1

' Külső-Szolnok megye teljes egészében a kis- és középbirtokosok földje volt.

18 Előbbi vonatkozik Pest megyére is, ahol szintén nem alakultak ki összefüggő, nagy birtoktestek.

19 Heves megye várai a hegyvidéken helyezkedtek el, onnan igazgatták az alföldi részekre lenyúló uradalmakat.

20 Borsod megye síkvidéki birtoktestei közül az ónodi volt a legjelentősebb, melynek központja az olnodi Czudaroknak a XIV-XV. század fordulóján épült vára, mely a család kihalása után 1470-től a Rozgonyiaké lett, s később a Perényiekre szállt.

21 Zemplén megye déli részén a tokaji vár mindenkori ura volt a leghatalmasabb. A Bodrog és a Tisza mentén a Pálócziak, Szerdahelyiek, a sóvári Soósok, a Nagytárkányiak és Czékeiek birtokoltak jelentősebb területeket.

22 Ung megyében a Nagymihályi családnak a síkságon három vára is volt, míg a Pálócziaknak egyetlen: Palóc.

23 Bereg megye a kisnemeseké volt, a középbirtokosok közül nagyobb uradalommal és ennek következtében várral csak a Lónyaiak és az eszenyi Csapiak rendelkeztek.'-' 14 Csánki II. 133-135. 15 Uő. II. 185-186. 16 Uő. I. 675-676. 17 Uő. III. 302-303. 18 Uő. I. 665-666. 19 Uő. I. 20-21. és Makkai. 1958. 77. 20 Uő. I. 51 21 Uő. I. 161. 22 Uő. I. 330-331. 23 Uő. I. 384-385. 24 Uő. I. 409-410. 181