A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Régészet, Ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Újabb adatok a korai rézkor időrendjéhez

nagyon számíthatunk ezután sem komolyabb telepleletekre, mint gödrökre, hulladékrétegekre. Ám ha megnézzük a tiszapolgári és bodrogkeresztúri kultúrák temetőpublikációit, sok helyütt találunk telepre utaló nyomokat vagy legalábbis feltételezéseket a telep meglétére. Igaz, egyik sem egyértelmű, biztos adat. így van ez például a tiszapolgár-basatanyai nagy temetőben is, de Székely-Szöllőhegyen,

1- Tápé-Lebőn,

13 Tiszaigar-Csikóstanyán," és még sok helyütt. Sehol sem biztos a telep megléte, csak egyes bizonytalan, szórvány kerámialelet utal esetleges létezésükre. A konyári temető „edénysírjai" sem bizonyultak telepmaradványoknak.

10 - Az újabb szlovákiai kutatások a lucskai csoport területéről Lucskán és Tibaván, a temetőkből - cölöplyukak jelezte „települési objektumokat" mutattak ki."' Feltételezhető, hogy a kultúra szlovákiai területein az életmód módosult, esetleg jobban kötődött a neolitikus hagyományokhoz. Figyelembe veendő azonban a későbbiek során temetőtől független telep is, amelynek példája Kenderes - Kulis - de ez nem tartozik dolgozatunk tárgykörébe.

17 S hogy visszatérjünk a hajdúszoboszlói temetőhöz - Patay -, Zoltai megfigyelései alapján úgy látja, hogy a temető és a telep nyomai nem egykorúak. S ha a tiszta bodrogkeresztúri típusú temetőt tekintjük, s vetjük egybe a tiszapolgári típusú rézkori telepből származó kerámiaanyaggal - valóban így is van. Ám a most előkerült sír tanúsága szerint már a bodrogkeresztúri kultúrát megelőzően kezdték temetkezési helynek használni a területet, sőt - a gödöranyag szerint - lakóhelynek is. Azt azonban korántsem állítjuk, hogy egyidőben. Nagy nemzetségi temetőkről lévén szó, amelyek állandóak a vándorló pásztorkodó életmód mellett - nem valószínűtlen, hogy egyes csoportjaik alkalmanként ott táboroztak a temetőhelynél, s a temető terjedésével, a következő években, az elhagyott táborhely is temetkezési hellyé vált. 12 I. Bognár-Kutzián: The Early Copper Age Tiszapolgár ... 80, 158. 13 I. Bognár-Kutzián: The Early Copper Age Tiszapolgár . . . 86-89, 158. 14 I. Bognár-Kutzián: The Early Copper Age Tiszapolgár. . . 93-94, 158. 15 Sőregi János: A biharmegyei konyári korarézkori temető. A Déri Múzeum Régészeti Osztályának ism. térj. közi. 4. füzet. (Debrecen, 1933), 18., 20., 33. 16 S. Siska: Pohrebisko tisztapolgárskej kultúry v Tibave. Slovenská Archeológia. XII. 2. 1964. 295., S. Siska: Tiszapolgárska kultúra na Slovensku. Slovenská Archeológia. XVI. 1. 1968. 130-137, 137-138. 17 Csalog Zsolt: Kenderes-Kulis. Arch. Ért. 90. 1963. 298. - í. Bognár-Kutzián: The Early Copper Age Tiszapolgár ... 165. 147