A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Természettudomány - Rajkai Tibor: A születési hónnap hatása iskoláskorú gyermekek testmagasságára

teleznünk azt, hogy a kérdéses gyermekeknél mind az Öröklött adottságok, mind a környezeti tényezők megközelítően azonosak. Vizsgáljuk tehát most a kérdést arról az oldalról, milyen arányban található az egyes hónapokban született gyermekek testmagasságadatai között a pozitív, illetve negatív irányban található szélső értéket jelentő érték. Ennek megállapításánál arra törekedtem, hogy az egyes évjáratokban összesítésben mintegy 5-10%-a legyen található az értékeknek mind a negatív, mind a pozitív oldalon a szélső értékek zónájában. Az elhatároláshoz a középértéket és a szórásértéket (X, ill. s) használtam fel. Pozitív szélső értékek közé soroltam az egyes születési hónapokhoz tartozó gyermekek közül azokat, akiknek a testmagassága meghaladja az évi közös átlag -f- 1,5 s értéket (X -f- 1,5 s), negatív szélső értékként fogtam fel az X - 1,5 s értéken aluli testmagasságú gyermekek termetadatait. A 6. táblázat adatai szerint azokban a hónapokban, melyekben nagy testmagasságú gyermekek születnek, az X -f- 1,5 s értéket meghaladó testmagasságadatok százalékos gyakorisága, a fiúk VIII. havi adatainak kivételével, nagyobb, mint azokban a hónapokban, mikor kisebb testmagasságátlagot adnak az újszülöttek, illetve a gyermekek, akik e hónapokban születtek. Az évi átlagnál kisebb testmagassági havi középértéket mutató születési hónapokban természetesen a negatív szélső értékek gyakorisága mutatkozik nagyobbnak. Vagyis abban az esetben, ha a pozitív szélső variánsok gyakorisága nagyobb, a negatív szélső variánsoké kisebb, és viszont. Az életévi középértékeknél nagyobb méreteket meghaladó adatok százalékos gyakorisága is nyújt bizonyos támpontot a változók eloszlásáról, mint a havi középértékek alakulásának okáról. A 6. táblázat első négy oszlopában található adatok szerint a fiúk és leányok együttes értékelésében a pozitív variánsok 50%-osnál nagyobb gyakoriságát mutató hónapok közül a legnagyobb értéket a december hónap mutatja, majd sorrendben a május, március és június hónap következik. Külön vizsgálva a nemek adatait, a fiúknál csak három olyan születési hónapot találunk, melyben 50%-osnál nagyobb a pozitív variánsok gyakorisága. A sorrend: május, december, március. A leányoknál március, május-június és december hónapban találunk 50%-nál több pozitív variánst. Érdekes jelenség az, hogy bizonyos hónapokban, melyekben született gyermekek testmagasság átlaga nagyobb az évi átlagértéknél, 50%-nál kisebb a pozitív variánsok gyakorisága. Ennek magyarázata az, hogy ezekben az esetekben a pozitív változók a középértéktől távolabbi érték körül tömörülnek. Vizsgáljuk mármost a környezeti tényezőkben fellelhető okokat. Itt kétféle feltételezés lehetősége áll előttünk. Feltételezhetjük azt, hogy a testmagasság alakulása szempontjából elsősorban és főleg a méhen belüli élet folyamán a magzatot ért hatások jelentősek. De ismeretes az a tény is, hogy a környezeti hatások a születés után is döntő módon befolyásolhatják a testméretek nagyságának alakulását. Lenz e két időszakban ható tényezőcsoportra vonatkozólag megállapította azt, hogy a méhen belüli életben ható tényezők függetlenül fejtik ki hatásukat a születés után ható tényezőktől. Ez természetes is. Azt azonban már nem fogadhatjuk el, az eddig látottak alapján, hogy e környezeti hatások eredménye is független lenne egymástól, tehát nem mutatkoznék eltérés a méhenbelüli életben mostoha viszonyok között fejlődött és az ott pozitív hatásoknak kitett újszülöttek testméreteiben a későbbiek során mutatkozó változásokban, ha utóbbiak megközelítően, lényeget tekintve azonosnak mondhatók. 133