A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)
Természettudomány - Rajkai Tibor: A születési hónnap hatása iskoláskorú gyermekek testmagasságára
A méhen belüli élet folyamán jelentkező, tehát a magzati szervezetre ható tényezők sorából természetesen elsősorban az anya, és az anyai szervezeten keresztül a magzati táplálkozás mennyiségi és minőségi képét kell szemügyre vennünk. Mielőtt azonban ilyen szempontból vizsgálnók a kérdést, tisztáznunk kell azt, hogy milyen táplálékok és egyéb anyagok szükségesek feltétlenül a terhesség idején az anya és a magzat szempontjából. Egyúttal azt is vizsgálnunk kell, mikor jelentkeznek azok az érzékeny fázisok, melyekben a magzati szervezetre ható tényezők a legnagyobb eredményeket érhetik el a növekedés, illetve fejlődés menetének módosításában. Ahhoz, hogy a magzat testépítésének folyamata zavartalan legyen, minden bizonnyal elsősorban a megfelelő minőségű és mennyiségű fehérjével való ellátást kell biztosítani számára az anya szervezetén keresztül. Mivel pedig az anya szervezete a terhesség ideje alatt „két ember helyett dolgozik", elsősorban a kevés változtatással hasznosítható állati fehérjékkel való ellátás tekinthető fontosnak. A fehérjék és egyéb fontos tápanyagok úthasonítása, beépítése azonban szerves és szervetlen anyagok más csoportjainak jelenlétét is feltételezi, illetve szükségessé teszi. Gondolhatunk itt elsősorban a különféle szervetlen sók szerepére és még inkább a különféle vitaminok fontosságára. Kíséreljük meg megközelíteni azokat a folyamatokat, amelyek létrehozhatják a testmagasságban - és elvben egyéb testméretekben is - az egyedi eltéréseket, de ezeken belül mégis a születéshavi ingadozásokat is. Az alapokok nyilvánvalóan a testmagasság nagyságának lehetőségét megszabó örökletes tulajdonságok és az ezeket módosítani, de nem örökletesen megváltoztatni képes környezeti hatások. Az öröklött adottságok nem ,,a testmagasságot" tehát nem egy meghatározott számszerű testmagasságértéket biztosíanak, hanem bizonyos intervallum alsó és felső küszöbértékét. E két szélső érték közötti nagyságot érhet el a testmagasság, illetve egyéb testméret is, attól függően, milyen környezeti tényező befolyásolta az egész élet folyamán annak kialakulását. Ebben az „egész életben" természetesen benne foglaltatik a fogamzástól kezdve a teljes kifejlettség eléréséig minden időpont. Az öröklött szélső értékeken túl elképzelhető alacsonyabb vagy magasabb testméretet eredményező környezeti hatások Wolansky szerint letálisak lehetnek. így nem képzelhető el az, hogy egy környezeti hatás, legyen az a legkedvezőtlenebb, vagy legkedvezőbb is, az öröklött értékeken túl fellelhető értékek valamelyikét eredményezze. Az előbbiekben tárgyaltak közül a pozitív és negatív változók %-os arányának eltolódását - természetesen az öröklött határokon belül - az öröklött tulajdonságoknak és az azok módosítására törekvő környezeti hatásoknak eredményeként foghatjuk fel. Kérdés mármost, mi és hogyan idézheti elő azokat a testméretbeli eltéréseket, melyek az egyes hónapokban született gyermekeknél mutatkoznak. E jelenség megokolását egyelőre csak az általánosan ismert, több kutató által vizsgált környezeti tényezők hatásának meghatározásával kísérelhetjük meg. Lehetséges, sőt valószínű természetesen az is, hogy az ismert, vagy egyelőre csak gyanított természetes és mesterséges hatásokon kívül a szélesebb értelemben vett időjárásbeli és kozmikus befolyások lehetőségét is tekintetbe kell venni, amikor e jelenségek okait kutatjuk. Maga az egyedi fejlődés és növekedés egyszerűnek tűnő folyamata ugyanis igen sok, egymást át- meg átszövő okokra vezethető vissza. Az sem közömbös, hogy bizonyos hatások milyen periódusban, milyen fázisban érik a fejlődő, növekvő szervezetet. Az embrionális, illetve fötális életben több érzékeny fázist tételeznek fel 134
