A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Fogarassy László: Az ismeretlen székely hadosztály

világnézetű embereket sodort egy táborba és hosszabb-rövidebb ideig együtt tartott. Az 1. székely dandárcsoport-parancsnokság egyik fennmaradt aktája bizonyítja, hogy a székely nemzeti tanács feloszlása után alakult székely tanács (szovjet) céljául „a szülőföldjük összes dolgozóinak minden rabságból és elnyomásból való felszabadítását" tűzte ki. A végrehajtó bízottság tagjai közül megemlítendő Nagy Vilmos vezérkari százados, akiből a II. világháború alatt zsidó munkaszolgálatosokat védő honvédelmi miniszter lett, Király Aladár háromszéki főispán és Gagyi Jenő újságíró.

01 A Forradalmi Kormányzótanács elnöke, Garbai Sándor követte Károlyi Mihály példáját és 1919. március 31-én szintén látogatást tett a székely csapatoknál. Garbai különvonata reggel, zuhogó esőben érkezett Szatmárnémetire, sokkal szerényebb kísérettel: Kalmár Jenő elnöki titkár és Büchler József párttitkár volt vele. A pályaudvaron nagy tömeg, óriási lelkesedéssel fogadta, Nagy Pál ezredes, az 1. székely dandár parancsnoka és Jellinek Ede, a helyi szocialista pártszervezet elnöke köszöntötte. A katonazenekar eljátszotta a Marseillaise-t, amelynek dallamára Magyarországon munkásmozgalmi szöveget énekeltek, utána Garbai elvonult a székely díszszázadok előtt, a városháza dísztermében fogadta a szatmári munkás- és katonatanács bizalmiférfiait, amely alkalommal Vén Zoltán mint a katonatanács elnöke (volt főhadnagy, akit IV. Károly király koronázása alkalmával aranysarkantyús vitézzé avatott) tartott beszédet. Délután 14 órakor Garbai különvonatával kiment a szinyérváraljai frontra, ahol Nagy Vilmos százados, a Székely Tanács tagja szocialista szellemben üdvözölte. A különvonat este 19 órakor tért vissza Szatmárra, majd három órai ott-tartózkodás után Budpestre."

2 Garbai szatmári fogadtatásán Kratochvil ezredes nem vett részt, habár ekkor már nem Debrecenben, hanem Szatmáron volt a székhelye. A hadügyi népbiztosság ugyanis március 25-én az erdélyi katonai kerületi parancsnokságot Debrecen székhellyel hadtápparancsnoksággá alakította át, Kratochvil ezredest pedig a székely hadosztály parancsnokságának átvétele végett Szatmárra rendelte, ahol eddig Nagy Pál ezredes helyettesítette. Ennek következtében a 39. dandár (parancsnok Raits Károly ezredes, vezérkari főnök Resch őrnagy) önállósult. Kratochvilnak a 39. dandárt érintő utolsó intézkedése az volt, amelyben felhívja a megyei direktóriumot, hogy a hadseregbe való toborzást a legerélyesebben folytassa.'

11 Ennek folytán kezdődött meg az idáig csak két századdal rendelkező 4. bihari ezred feltöltése az előírt három zászlóaljra. Kratochvil erről az intézkedésről nem ír, mert szervezési részletkérdésről van benne szó, de egyáltalán nem említi Nagy Vincét, a Károlyi-kormány legutolsó belügyminiszterét sem, aki pedig politikai tanácsadója volt. Beszámol róla, hogy március 30-án a debreceni Székely Nemzeti Tanács kiküldöttjeivel és az erdélyi katonai parancsnokság egyes tisztjeivel Debrecenben megbeszélést tartott, amelynek határozata értelmében hadiköveteket küldtek a franciákhoz és románokhoz.'''' Ennek előzményeit Nagy Vince írta meg, aki a február 20-i Népszava elleni tüntetés után letartóztatta a kommunista vezetőséget, majd a Károlyi-Berinkeykormány lemondása, illetve a proletárdiktatúra kikiáltása után visszaköltözött Szatmárra. Itt Kratochvil „minden este fölkereste lakásán". Kratochvil fölve61 HIL Tanácsköztársasági iratok, Székely hadosztály iratai. 62 Népszava 1919. április 1., 77. sz. 5. o.: ,,Garbai elvtárs a székely hadosztálynál. - Az új rend nem nyúl a kisvagyonokhoz. - A székelyek hitvallása a proletáruralom mellett. - A világ proletárjait védik a demarkációs vonalon." 63 Farkas Dezső: A két forradalom Bihar megyei történetéhez (1918-1919.) (Bp. 1965.) 75. 64 Kratochvil i. m. 45. o. okmányok 104-105. és 111-113. 248