A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)
Történelem – Geschichte - Tóth Béla: Polgári Mihály önéletrajza és Itinerariuma
ge felé 12 kezdte el a „Logica" tanulását ugyancsak praeceptor, Ráczkevi Ötvös János contrascriba vezetése alatt. Ekkor azonban legnagyobb fájdalmára el kellett hagynia a „Musarum domicilium dulcissimum (:Debrecinense intelligo Collegium:) Ephorum laudatissimum (5. г.), mert egy Sinka Erzsébet nevű Csapó utcai gonosz leányzó márciusban, egy szeles napon felgyújtotta a várost, s az szinte teljesen leégett (6. r.) 13 . A keletkezett nyomorúság, éhínség következtében sokan elhagyták Debrecent, köztük ő is, aki Nagykőrösre (Fraxinopolis), költözött s az ottani „Gymnasium"-ban folytatta tanulmányait. Itt a tógátusságig felvitte, s a logika mellett a héber és görög nyelv, a „Metaphysices et Physicae G[ene) ralis Principia primis labris degustare . . . occepi(t) (6. v.) 1730. április 25-től ugyanott egy teljes éven át „Praeceptor Lectorum", azaz elemisták tanítója volt. 1731 áprilisában tért vissza a debreceni Kollégiumba, itt azonban nem írták be a tógátusok albumába, s tanulmányait ott kellett folytatnia, ahol abbahagyta. Ugyanez évben társai contrascribává választják, s a helyesírást tanulók praeceptora lesz 14 („Pueris Orthographiae Cultoribus"), 1732-ben pedig elnyeri a kunszentmiklósi rektorságot (7. г.). 1733-ban ismét a Kollégiumban találjuk, ahol összes eddigi tanulmányaiból vizsgára bocsáttatva (7. г.), április 25-én felvétetett mint „Membrum Collegii", a tógátusok albumába. Ezután leírja, hogy mely „camerák"-ban s kikkel lakott nyolcad-tized magával egy szobában (7. v., 8. г.). Elég gyakran költözött. 1733 áprilisától 1738 végéig összesen hét helyen lakott. 1735 márciusában pl. „in Cameram Quintam Növi Ordinis Effigie Ciconiae ad fores Camerae insignitam" (8. r.) 15 ment. Legutolsó szállása a „Novum Palatium" volt, „Occidentale quod iam nunc, tempore, quo haec scribo una cum Atrio et Palatio Orientali conversum est in Auditorium, Physicis Experimentis nobilitandum (9. r.) 16 1733 februárjában meghalt a szerző anyja, tizenegy gyermek szülője, az 1735. évit pedig a Péró kapitány lázadása tette nevezetessé (Polgári részletesen leírja a lázadók büntetéseit). Az 1738. évben pedig „Mense Aprili Cl. D. Georgius Marothi in Catalogum Collegii Professorum relatus est et Históriám, Litteraturam, et Mathesin docendi facultate adepta, magna Solemnitate inauguratus est, quem Históriás et Geographiam docentem, uno integro anno, non sine magno fructu audivi" (9. r.). 17 Vele, aki szerzőnknél két évvel fiatalabb 12 Szent György nap, április 24-e, jelentette az új tanév kezdetét, sőt a városi elöljáróság megválasztása is e napon történt, Szűcs István: Szabad kir. Debrecen város története (Debrecen, 1871.) II. 511. 13 Szűcs István is „gonosz kezek által gerjesztett tűznek" mondja, de ő úgy tudja, hogy a „Csapóutczában Jóna Mihályné vágószínje alatt az eltett tűz" volt a vész oka, i. m. III. 767. 14 Mintha az ilyesmi már a szaktanítás kezdetét jelentené. 15 Az „Új sor" valószínűleg a Martonfalvi Tóth György rektorsága alatt 1662-1668 között emelt új (keleti és déli) szárnyakat jelenti. (L. Varga Bálint: A kollégium épülete. A debreceni Ev. Ref. Gymnasium Értesítője, 1894-95. (Debrecen, 1895.) 369. és Báthori Mihály: Hangos Trombita (Debrecen, 1664.) 149.: „XV. Prédikáció A. 1662. Midőn a Templom zsindelyezéséhez és az Oskola építéséhez hozzá akartának volna kezdeni." 16 Tehát 1742-ben. Nyilván Maróthi fizikai kísérleteiről van szó (1. alább). 17 A pöre alkalmából lefoglalt könyveinek jegyzékében, melynek egy példánya a Tiszántúli Ref. Egyházkerület Levéltárában található (?) egy Introductio in Geographiam és egy Geographia с kézzel írott könyv (L. M. S.) is van, amelyek közül az utóbbi valószínűleg Maróthi földrajzi előadásainak szövegét tartalmazza. Ez előadásoknak két kéziratos feljegyzése is megtalálható a debreceni Ref. Kollégium Könyvtárában R 295a. és b. sz. alatt. 77