A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)
Régészet, Ókortudomány - Balla Lajos: Possessores et vicani vici Vindoniani (Ad CIL III 10 570 = 3626)
A következőkben, anélkül, hogy a kétségkívül különös figyelmet érdemlő békásmegyeri - és intercisai - oltárkő részletes epigráfiai-történet vizsgálatába bocsátkoznánk, 21 a feliratok tanulmányozása kapcsán felmerülő legfontosabb kérdést: a possessorok és a vicanusok kapcsolatát illetően kívánunk néhány megjegyzést tenni. 22 A vicus Vindonianus, mint kisebb territoriumi egység, amelyen a békásmegyeri feliratról ismert possessiók elhelyezkedtek, bennszülött neve ellenére tiszta római képződmény, s kialakítása legkorábban a II. század elejére, ill. a municipium megszervezése idejére tehető. Másrészt bizonyosan volt itt kisebb zárt, faluszerű település is, részben bizonyosan római alapítás: itt állhatott a capitoliumi istenségek helyi szentélye, 23 ebben került elhelyezésre a possessorok oltárköve. A vicus lakosságát egyaránt alkothatták a vicanusok és a possessorok, mindenesetre a vicus életének irányítása az utóbbiak kezében volt. A vicus Vindonianus másik jellemzője a villae rusticae lehettek, amelyek a possessiókon álltak, s valószínűleg viszonylag közel helyezkedtek egymáshoz. 24 A possessores uici Vindoniani mintegy zárt, ordo-szerű testületet alkottak, 23 s amint a rongált névlista alapján is megállapítható, többségük a colonia Septimia Aquincensis decuriója és kiszolgált katona (feltehetően veteranus legionis) lehetett. 26 Külön figyelmet érdemel a possessorok etnikai összetétele. 27 A legtekintélyesebb: M. Aur. Aepictetianus, dec. col. Aq. sacerdotalis, minden valószínűség szerint orientális származású volt, talán libertus családból. 28 Polgárjoga Marcustól, Commodustól vagy éppen Caracallától származtatható, polgárjogának eredete és görög cognomene egyaránt arra utal, hogy Aquincum III. századi lakosságának azon rétegéhez tartozott, amelynek tagjai „új etnikumként" legkorábban a markomann háborúk idején és azt követően kerültek ide. 29 Hasonló feltevésre juthatunk Aurelius Vettianusszal kapcsolatban is: neve alapján szintén 200 körül betelepült családdal hozható összefüggésbe. 33 Bár Aur. Vettianus neve mellett csak a lovagi rangra utaló equo publico olvasható, feltételezhető, hogy Aur. Aepictetianus-hoz hasonlóan szintén a colo21 A feliratokkal részletesen foglalkozunk Városközösségek, villák és vicusok Pannoniában с készülő dolgozatunkban. 22 Ezzel kapcsolatban 1. Staerman, E. M. id. munkáit az 1. jegyzetben és Oliva, P. 1962. 182. 348 kk. 23 L. fentebb: 7. j. 24 L. a pomázi villákat: Soproni S. 1958. 35. 40 k., Thomas, E. B. 1964. 250 kk. és Aliöldy G. 1959. 22 k. további irodalommal. A villae rusticae-hoz általában: Van Buren, A. W. 1958. 2142 kk., Thomas, E. B. 1964. 383 kk. stb. 25 Vö. pl. o. Dessau, H. 1902. 6850. sz., Rostovtzett, M. 1957. 325., 683. 26 A colonia Aquincensis decurióira: Barkóczi, L. 1964. 279., Alíöldy G. 1959. 19. 3 kk., Mócsy, A. 1962. 601 kk.. Ballá L., A pannóniai decurio-testületek (előkészületben). A legio II Adiutrix veteránjai: Barkóczi, L. 1964. 275 kk. 285-288., Ballá L. M. Aur. Domitianus szarkofágja Ulcisia Castrából (előkészületben). 27 Aquincum lakosságának etnikai összetételére: Mócsy, A. 1959. 59 kk., Barkóczi, L. 1964. 275 kk., 1. még Aliöldy G. 1959. 21 kk. 28 A névre 1. Barkóczi, L. 1964. 311. s. v., Alíöldy, G. 1969. 194. s. v. 29 L. Barkóczi, L. 1964. 275 kk., Mócsy, A. 1951. 109., 1962. 709 k., 713 k., Ballá, L. 1963. 225 kk. további irodalommal. 30 A névre. Barkóczi, L. 1964. 327. s. v. 275 kk. (Aurelii), Aliöldy, G. 1969. 326. s. v. 57