A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Muezológia - Dankó Imre: Jelentés a Déri Múzeum 1971. évi munkájáról

anyag állandó szellőztetése és figyelemmel kísérése azt eredményezte, hogy a tárgyak állagmegóvása is eredményesebb. Mind a raktári, mind pedig a kiállítási anyag állagmegóvását nagyban elősegítette restaurátoraink rendszeres szemléje. Restaurátor laboratóriumunk tervszerűen dolgozott és igyekezett a szükségletnek megfelelő munkát végezni. A restauráitságot és konzerváltságot nagymértékben növelte az, hogy Hajdúböszörményben restaurátor műhely létesült. A restaurátori műhelyek felszerelése ugyan sok kívánnivalót hagy még maga után, de állagmegóvó tevékenységük ennek ellenére nemcsak megfelelő, hanem kimondottan jó. Nem megoldott viszont festményeink, általában képzőművészeti anyagunk restaurálása, illetve konzerválása. Képtárunk nem egy darabja már régebbi idő óta igényli a restaurálást. Az állagmegóvás azonban megfelelő szakember hiányában, valamint költségvetési fedezet nélkül nem volt megoldható. Műtárgyvédelmi és állagmegóvási eredményeinket az alábbi kimutatás összegzi: 1971-ben a Déri Múzeumban restauráltunk 268 db-ot, konzerváltunk 2416 db-ot, letisztítottunk 4725 db-ot, preparáltunk 1395 db-ot, azaz állagmegóvásban részesítettünk összesen: 8804 db-ot. Meg kell említenünk, hogy Hajdúböszörményben is szép eredményeket ért el műtárgyvédelmi és állagmegóvási munkánk. A restaurátor laboratórium (kései) beindulásával járó nehézségek és egyéb akadályok dacára 12 tárgyat resturáltak, 380-at konzerváltak, 600-at pedig letisztítottak. Tudományos munka Természettudományi téren a Hortobágy, illetve a Debrecen körüli erdőségek rovarfaunájának kutatása folytatódott (Lovas Márton és Ötvös János). E tárgykörből munkatársaink több tanulmányt is készítettek. A természettudományos kutató- és feldolgozómunka jelentős eredménye az is, hogy több külső munkatárs bevonásával szélesebb körű, nagyobb jelentőségű kutató- és feldolgozómunkát tudtunk kifejteni, mint amilyen természettudományi gyűjteményünktől, illetve egyedül természettudományi muzeológusainktól várható. Feldolgozásaik folyamatosan jelennek meg múzeumunk évkönyvében. A régészeti tudományos tevékenységet a nyilvántartási munkákhoz kapcsolódó tárgymeghatározások jellemezték. Az aspirantúrán levő Mesterházi Károly kandidátusi disszertációján kívül is több tárgykörben végzett kutató- és feldolgozómunkát. Ezek egyrésze azokhoz a helytörténeti monográfiákhoz kapcsolódott, amelyek folyamatosan sorra jelennek meg környékünk nevezetesebb településeiről. Sz. Máthé Márta koravaskori, valamint a rézkor időrendjét meghatározó gyűjteményanyagban, illetőleg a szolnok-túzkövesi neolitikus telep anyagában végzett feldolgozó munkát. Előzetes adatgyűjtést és anyaggyűjtést végzett vidékünk bronzkori településére vonatkozóan. Szakbibliográfiát állított össze a volt Bihar megye régészeti kutatása történetéhez. Csorba Csaba az alföldi várak, erődítmények történetéhez készített adattárat. P. Szalay Emőkével közösen tanulmányozta Bél Mátyás Bihar megye leírását és tudománytörténeti kutatásokat végzett Debrecen és környéke helytörténeti kutatásával kapcsolatosan. Régészeink terepbejárásaikról, leletmentéseikről és ásatásaikról rendszeresen elkészítették feljegyzéseiket, beszámolóikat, amelyeknek egy-egy példánya adattárunkba került. 555