A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Muezológia - Dankó Imre: Jelentés a Déri Múzeum 1971. évi munkájáról

A helytörténeti kutató- és feldolgozómunka főleg vidékünk XIII-XVIII. századi településeinek történetével függött össze (Módy György). A helytörténeti kutatások nagyrésze a már említett, folyamatosan megjelenő helytörténeti monográfiákhoz kapcsolódott. A kutató- és feldolgozó tevékenységben is, akárcsak a gyűjtésben, hangsúlyos helyet kapott a céhesipar. Legújabbkori történeti vonatkozásban a tudományos kutató- és feldolgozó tevékenység sokoldalú volt. Foglalkozott a bolgár munkásmozgalommal, annak sumeni eseménytörténetével, a Párizsi Kommün magyar, közelebbről debreceni vonatkozásaival, valamint a felszabadulás utáni nőmozgalom történetével (G. Kapusi Erzsébet). Képzőművészeti (művészettörténeti) tudományos munkánk szoros kapcsolatban állt a gyűjtéssel. A megvásárolt, vagy egyébként megszerzett műalkotások értékelő meghatározását minden esetben elvégeztük. Gondos tanulmány készült Kismarja XVII. századi ritka, ezüst pecsétnyomójáról (Masits László), valamint Hrabéczi Ernőről, az elfeledett jelentős debreceni festőről és a modern, napjaink művészi törekvéseit tartalmazó helyi művészet viszonyairól (Sz. Kürti Katalin). Mindkét művészettörténész közös témája volt 1971-ben is Káplár Miklós életének és munkásságának kutatása, valamint Medgyessy Ferenc és Debrecen kapcsolatának újabb adalékok és összefüggések felderítésével való illusztrálása. Múzeumunkban iparművészeti vonatkozásban tudományos tevékenység nem folyt. Ami mégis előfordult, az egyrészt az iparművészeti gyarapodás, másrészt a képzőművészeti tudományos kutató- és feldolgozómunkával volt kapcsolatos. Szép eredményekkel járt a néprajzi kutató- és feldolgozómunka. Ennek központjában az agrártörténeti kutatások, illetőleg a pásztorkodás múltjának, átalakulásának és jelenének kutatása, valamint feldolgozása állt. Varga Gyula határhasználati, eszközkészleti, agrártársadalmi kérdésekkel foglalkozott; Cs. Tábori Hajnalka pedig a népi táplálkozás egyes kérdéseit és a néprajzi gyűjtemény üvegfestményeit tanulmányozta. P. Szalay Emőke vidékünk településeinek hiedelemvilágát és szokásrendszerét kutatta,- Dankó Imre a múzeum néprajzi gyűjteményéhez kötötten folytatta a népi építkezés társadalmi vonatkozásainak, valamint a vásárok és piacok néprajzának kutatását és feldolgozását. A néprajzi gyűjtemény munkatársai tudományos tevékenysége közé kell sorolnunk azt is, hogy 1971-ben 5 debreceni és 2 budapesti néprajzszakos egyetemi hallgatót fogadtunk szakmai gyakorlatra. Embertani kutató és feldolgozó munkánk élő anyagra vonatkozott. Rajkai Tibor folytatta Hajdúsámson iskolás korú fiataljainak felmérését és különböző adatokat gyűjtött, felméréseket végzett a termékenységi időszak és a testi felépítettség közötti összefüggés feltárásához. Irodalomtörténeti kutatómunka - tekintettel, hogy múzeumunknak irodalomtörténésze nincs - csak más tudományágakhoz kötötten folyt. 1971-ben Ditrói Béláné, Varga Gyula, Nyakas Miklós, Sz. Kürti Katalin és Dankó Imre 10-10 napos tanulmányúton volt Bulgáriában. Rajkai Tibor embertani tudományos ülésszakon vett részt a Szovjetunióban és rövid tanulmányúton volt a Német Demokratikus Köztársaságban, valamint Csehszlovákiában. G. Kapusi Erzsébet, Módy György és Dankó Imre további 2-2 heti gyűjtőúton volt Bulgáriában. G. Kapusi Erzsébet általában a bolgár munkásmozgalom történetét, konkrétan pedig a bolgár munkásmozgalmi emlékmúzeumokat, Sumen város munkásmozgalmát; Módy György a 48-as Kossuth-emigráció sumeni viszonyait, Dankó Imre pedig a bolgár népi építészetet, a házformák alakulását tanulmányozta. 556