A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Muezológia - Hadasné Tóth Mária: Egy bronzzsitula restaurálása

A váll és a perem kiegészítése után a hiányzó fül készítése következett. Úgy készítettük el, hogy a meglevő eredetiről másolatot csináltunk. A kapott negatívba öntöttük a Callocrylt. Megkeményedése után felmelegítéssel alakítottuk ki az eredetivel megegyező formát. Ezt Callocryllal ragasztottuk a feltételezett helyére. A kiegészítés során sokszor kellett anyagot keverni, s ezek színezésében árnyalatnyi különbségek voltak. A színdifferencia kiküszöbölésére szükséges volt a pótlás felületi átfestése terpentinolajban oldott szudánfestékkel. A restaurálás eredményeként az elkészített bronzszitula méreteit most már módunkban volt megállapítani. Magassága 32 cm, fenékátmérő 15 cm, szájátmérő 29 cm, űrtartalom kb. 11 liter. (4. kép.) Az ismertetett munkálatok egy részét a Kutató Csoportunk szakmai felügyelete mellett Budapesten végeztük. Gondos csomagolás után, fokozott óvatossággal történt a tárgy Debrecenbe szállítása. Mégis azt tapasztaltuk, hogy az igen körültekintő szállítás ellenére is a kiegészítés helyenként megrepedezett, főleg a műanyag és a fém érintkezésénél. Az elmondottakból olyan következtetést is levonhatunk, hogy a vékonyfalú, nagyméretű kiegészített fémedények nagyon gondos raktározást igényelnek. Szállításuk, mozgatásuk a tárgy létét veszélyeztetik. A raktárak levegőjének páratartalma, a fűtési módok, a hőmérséklet mind befolyásolja és előidézi a kezelt tárgy beromlását. A csomagolóeszközök és módok is döntő fontosságúak. A fémek tárolásával kapcsolatban nagy felelősség hárul a muzeológusokra, a legkedvezőbb körülményt kell biztosítani a raktárakban. Legalább évente minden fémet át kell nézni és a jelentkező hibákat orvosolni kell. A gyakorlati feladat ismertetésével nemcsak a munkamenet közreadása volt a célunk, hanem a figyelmet is szerettük volna felhívni a restaurálás, konzerválás fontosságára. Ha egy múzeumba került régészeti anyag a feltárás állapotában marad, az esetek nagy többségében pusztulásra van ítélve. De ha kezeljük, nemcsak az életét hosszabbítjuk meg, hanem alkalmasabbá tesszük a tudományos feldolgozás számára is. 549