A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Irodalomtörténet - Szíj Rezső: Kner Imre levelei Mata Jánoshoz

vannak, azok is sokszor tehetetlenek a rájuk zúduló sok baj között. Nagyon szeretném, ha írna arról, hogy Karácsony Sándor bácsi tevékenykedik-e az egyetemen, és hogy mit tud elérni a változott körülmények között? Jobbak-e a munkatársak, jobban megértik-e most? És írjon saját magukról is, minél többet, minél részletesebben. Mit csinálnak a gyerekek, hogy fejlődnek? Jó lenne, ha kis János is írna! Ígérem, hogy postafordultával válaszolok. Írja meg, hogy mivel foglalkozik mostanában, mi érdekli, olvas-e és mit? Vagy miről szeretne olvasni? Még egyszer kérem, ne haragudjon ezért a sok keserű dologért, de nem tudtam, éppen Magának nem tudtam nem őszintén írni. Mindhármukat nagyon sok szeretettei üdvözli és kézcsókját küldi Mihály XXI. Gyoma, 1945. szeptember 6. Kedves Rózsika! Nagyon meghatott kedves levele. Igazán hősies küzdelem az, amit a gyerekeiért folytat a sorssal és hogy még mindemellett azt is meg tudta oldani, hogy János szeretett Debrecenébe kerül, az igazán minden csodálaton felül áll. Sajnos most nem tudok olyan hosszan írni, mint szeretnék. Zsuzsa elutazása körül nekem is rengeteg a dolgom és röviddel utána nekem is fel kell mennem. A jövő héten szerdán, csütörtökön és pénteken Pesten leszek, de ez után az időpont után boldog lennék, ha tényleg meglátogatna. Bizony sokkal jobb lett volna, akkor, mikor Zsuzsa is itthon volt, de hiszem, hogy így is jól fogja itt érezni magát. Nagyon jó lenne, ha kis Jánost is elhozhatná. Nagyon jó lenne vele is beszélgetni egy kicsit és amilyen nagyszerű gyereknek ismerem, meg vagyok győződve arról, hogy néhány nap alatt tudnám őt olyan irányba befolyásolni, ami Magának, mint Nőnek kevésbé sikerülhet. Csak arra kérném, hogy érkezésük előtt két-három nappal értesítsenek, mert gyakran kell Békéscsabára átutaznom és nem szeretném, hogy éppen ne legyek itthon, mikor megérkeznek. Addig is, míg jöhetnek, szeretném kis Jánossal levélben felvenni a kapcsolatot, írjon nekem bizalommal ő is, és igyekezni fogok mindig gyorsan és tartalmasán válaszolni. Ne haragudjon, hogy most ilyen rövidre fogtam, de itt az irodában, munka közben úgysem tudok úgy írni, ahogy szeretnék. Édesanyjának és Magának kezét csókolom, a gyerekeket sokszor üdvözlöm Mihály XXII. Gyoma, 1945. szeptember 22. Kedves Rózsika! Ne haragudjon, hogy nem válaszolok hosszan szomorú levelére, de meggyűlt az egyik ujjam és alig bírok gépelni. A többi leveleimet diktálom most, de a Magáéval nem tehetem ezt, viszont az egész karom zsibbadt és így nagy kínlódás ez. Csak azt akarom röviden közölni, hogy sajnos Zsuzsa elment, és így most én is nagyon-nagyon egyedül vagyok. És még az a vigaszom sincsen, hogy legalább Neki jobb, mert nem tudja jól érezni szegény magát Pesten. Fenn voltam Nála és úgy sírt, mikor eljöttem, hogy majdnem én is elsírtam magam. Nem tudom, megírta-e ő Magá537