A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)
Irodalomtörténet - Szíj Rezső: Kner Imre levelei Mata Jánoshoz
róla, hogy erősen baloldali beállítottságú. Mégis legutóbb úgy nyilatkozott, hogy jobban szeretné, ha a békét a demokráciák irányítanák. Mikor aztán megkérdeztem, hogy miért, akkor azt válaszolta, hogy ő ugyan meg van győződve, hogy a baloldali eszmék jobbak volnának az emberiség szempontjából, de ő személy szerint már öregnek és fáradtnak érzi magát ahhoz, hogy egy új világba beleszokjon. Te, ellenben, kedves Bátyám, aki annyira hangsúlyozod a szellem fölényét, mestere vagy a technikának is. Leveledben azt írod, hogy a művészi stílus és a technikai stílus két egészen különböző valami. Én ezt, őszintén szólva, nem hiszem. Emlékezz csak vissza arra a diákra, aki Sándor bácsit lerajzolta beszéd közben. Te annak azt a tanácsot adtad, hogy rajzoljon puhább ceruzával. Ha akkor a fenti állításodra gondoltál volna, akkor bizonyára azt a tanácsot adtad volna neki, hogy azzal a ceruzával más módon rajzoljon. Hiszen ha a művészi stílus a lényeg, akkor a technikai stílus bármilyen lehet, csak az a fontos, hogy a művész bánni tudjon az éppen kezében levő szerszámmal és akkor úgyis a saját művészi stílusában alkot. Ezt talán kicsit zavarosan magyaráztam meg, de talán így is meg fogod érteni, hogy miért nem értünk egyet. Lehet, hogy ismét csak kifejezésbeli nézeteltérésről van szó. De én azt hiszem, hogy nagyon sok művész teljesen hozzá van nőve valamilyen technikához és az teljesen elválaszthatatlan a művészi technikájától. Talán azt mondanom sem kell, hogy a Hevesyről írottakat kizárólag Neked írtam, hiszen én őt nagyra becsülöm, de ezt a kérdést nem tudtam másképp megmagyarázni, csak az ő gyenge oldalainak a feltárásával. Ellenben erélyesen védelmembe akarom venni a fényképezést, mint művészetet. Itt megint a technikával kell kezdenem. Ti. azok, akik nem ismerik a fényképezés technikáját alaposan, nem tudják azt, milyen tág teret nyújt a fényképezés a művészi komponálásnak. Hevesynek az a nézete, és ebben teljesen megegyezik a véleményünk, hogy a tájképfestő legnagyobb művészi teljesítménye a nézőpont megválasztása. Ezenfelül, ami szorosan ehhez tartozik, a képkivágás, tehát a kép határainak megállapítása. Ez tulajdonképpen a képkomponálás. Ez pedig a fényképezésnél ugyanúgy történik, mint a festészetnél. Hogy a festő ezeken a határokon belül változtathat is a valóságon, az inkább könnyebbség. Viszont a fényképész is változtathatja a perspektívát és a képen levő egyes tárgyak egymáshoz való arányát a nézőpont megválasztásával. Hogy ez milyen fontos, arra jellemző példa, hogy a ma annyira felkapott és elterjedt tükörreflexes gépeket az igazi fényképészek nem szeretik. Azt mondják rá, hogy „hasperspektívája" van. Ez azt jelenti, hogy ezekkel a gépekkel nem szemmagasságból fényképeznek, hanem hasra szorítva, mert csak így látni bele a tükörbe. Hiszen mi is megtesszük, hogy leguggolva vagy fára mászva fényképezünk, de ezt csak abban az esetben tesszük, ha külön célunk van vele. A legtöbb kép mégis csak akkor kap emberi perspektívát, ha szemmagasságból készült. De térjünk a technikára. Nem tudom, mennyire vagy ismerős ezen a téren, kérlek ne haragudj meg, ha egészen úgy írok Neked, mint ahogy laikus részére tenném. A különböző fókusztávolságú lencsékkel azt érhetjük el, hogy ugyanarról a nézőpontról sokkal kevesebbet, vagy sokkal többet vegyünk rá egy képre. De ez nemcsak azt jelenti, hogy az egyik képen több lesz, a másikon pedig kevesebb, hanem azt is, hogy az egyiken a tárgyak távolodása (tehát kisebbedése) sokkal rohamosabb lesz, mint a másikon. Hatalmas teret nyit a fantáziának a blende (fényelzáró) is. Ezzel szabályozhatjuk a kép ún. mélységélességét. Ez azt jelenti, hogy megtehetem azt, hogy felveszek egy tárgyat úgy, hogy az tökéletesen éles legyen, viszont ami nála messzebb, vagy közelebb van, az életlen, elmosódott legyen. Mint ahogy a valóságban is van. Ha szemünket valamire nagyon ráirányítjuk, minden mást csak homályosan látunk körülötte. Persze ennek ezer és ezer fokozata van. Aztán a színszűrők és filmek használata, mely korlátlan uralmat bizto533