A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Irodalomtörténet - Csürös Miklós: Gulyás Pál hagyatéka. Gondolatok az Itáliához című vers kapcsán

A második sorban a két Choriambus „lengedező" muzsikája szinte felesel a tartalommal, mintha azt mondaná: micsoda zene volt még ez a rabság is az új terek csattogásához képest! - Sokáig szaporíthatnók a példákat. A choriambusok finom zenéje át meg átszövi a verset, s fontos része van abban, hogy a súlyos mondanivaló anyagtalan, légies könnyedséggel fejeződik ki. A különleges ritmikai hatások másik fő forrása - utaltunk már rá - a hangsúly érvényesítése a nyugat-európai sorokban. Példa (az ütemek jelzésével) : „most jönnek az / Apenninek, mozdul a / tengerek / dagálya. Szent Péternek / boltozatától megsemmisült / kis almafám, eltűnt / szobám / s dörömbölök lent egy katakomba / ajtaján, -" A gondolati hangsúly legyőzi a jambusok szökdelését; még az olyan „tiszta" nyugat-európai sorokat is, mint például „eltűnt szobám s dörömbölök lent" stb. - csak „magyarosan" lehet felmondani. Itt majdnem minden szónak súlya van. A hangsúlyos szavak (különösen az igék) torlódása drámaivá, dörömbölővé teszi a sorokat. - Ha e részlet tagmondatait predikatív magjukban vonjuk össze, mindenikben azonos mondatszerkesztő elvre bukkanunk, az állítmányalany sorrendre: jönnek az Apenninek, mozdul a dagály, megsemmisült almafám, eltűnt szobám ... Ez a párhuzam teszi olyan lüktetővé a hangsúlyokat. A Gulyás-vers egyik legbelső szervező elve működik itt. A szöveg- és szerkezetismétlésben a szónak mágikus erőt tulajdonító szemlélet ismerhető fel, azoknak a koroknak sámáni zenéje tér vissza, amelyekben az „ige" még cselekedet, sőt hatványozott hatékonyságú cselekedet volt. A Gulyás-ritmika kialakulásában különböző hatások: a Kalevala és más ősi eposzok, neoprimitiv expresszionista törekvések, Ady nyelvi forradalma, ó-magyar költészeti tanulmányok és Németh László tagolóvers-elmélete is közrejátszottak. De a hatásokon átüt a jellegzetes Gulyás-hang: ugyanazon dallamívet újra meg újra elrikoltó, rekedtes sámán-hang. Fő jellemzője a vers zenei elemeinek mágikus jellege, mint Gulyás mondta, „pentatonikus lényegre redukált s abból újra fejlesztett, újra hatványozott népisége". A hagyaték E dolgozat elején - a gulyási hagyaték felmérését tűzve ki célul - alámerültünk egy vers világába, hogy bebarangoljuk távolságait és lemérjük mélységeit. Kimeríteni természetesen nem tudtuk, titkai továbbra is titkok. Ezért vers. De újra felbukva szemlét kell tartanunk - nem azon, ami odalent maradt, hanem a magunkkal hozott leleteken. S e tanulságok már az egész örökségre jellemzők. Gulyás életműve mindenekelőtt két irányban lehet ösztönző hagyomány. Az egyik a szintézisteremtés, a másik a költői szerszámok újszerű kezelése, a mesterség egészen eredeti felfogása. Láttuk a szintézis elemeit: mítoszt és történelmet, kultúrát és tudományt próbál egyesíteni valami kitágított - a szellemi 490