A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Néprajz - Ujváry Zoltán: A török alakja a magyar dramatikus népszokásokban

1. kép. A török a magyar népszokásokban: 1. Üjfehértó, 2. Hajdúszoboszló, 3. Konyár, 4. Karcag és környéke, 5. Mád, 6. Miskolc, 7. Érsekvadkert, 8. Sövényháza, 9. Kunszentmiklós, 10. Sárrét, 11. Gyalóka, 12. Zalaegerszeg. A — a török tényleges megjelenítése, Щ = a szokás törökökhöz kapcsolódó mondával való magyarázata. A szokás alkalmai: ф = lakodalom, 5. = szüret, О = disznótor, X = szilveszter, -f- = farsang, • = húsvét, 11. = pünkösd. szélnek és énekelnek. A kurkánok a törökök feletti győzelmet ünneplik, a török alakoskodók pedig a bukáson szomorkodnak, szégyenkeznek.

34 A fenti példák jól mutatják, hogy a török ember, a török katona alakja bekerült több európai népnek nemcsak a költészetébe, hanem a játékaiba, dramatikus szokásaiba is. A tradíció történelmi gyökerekből indult és táplálkozott. A törökök egykori hódításai, hatalmas területen való uralmuk, az európai népek félelme a török veszélytől, a törökkel kapcsolatos hagyomány alapját nyújtják. A fentiekhez hasonló szokások a törökök által uralt területeken a hódítás elmúltával alakultak ki. Arról nincsenek adataink, hogy a közvetlen 34 Jula N.: i. m. 49.; Dömötör Tekla rámutat arra, hogy az ellentétes erők történeti összefüggésben való megjelenítése gyakori. Főleg a fehérek és mórok, ill. a törökök megütközését lehet itt említeni. Dömötör Tekla: Népi színjátéktípusok. Műveltség és Hagyomány, X. 1968. 165.; A moreszka kérdéskörhöz 1. Domokos Pál Péter-. A moreszka Európában és a magyar néphagyományban. Filológiai Közlöny, IV. 1958. 27-45., 194223.; Prokosch-Kurath Gertrude: Morisca. In: Standard Dictionary of Folklore Mythology and Legend, II. (Red.: Leach M., New York, 1949.) 747.; Beitl Klaus: „Feguras de gigantes, dancas d'amazonas e muytos diabretes." Rheinisches Jahrbuch für Volkskunde, XV-XVI. 228. kk. 435