A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Néprajz - Ujváry Zoltán: A török alakja a magyar dramatikus népszokásokban

megjelenítése konkrét, történelmi eseménnyel áll összefüggésben. Így pl. az orosz hagyományban a Jermákról szóló népi drámák egyes variánsaiban az alapot a kozákoknak a tatárok, ill. a törökök elleni harcai alkotják.

30 Hasonlóképpen megtaláljuk a konkrét történelmi hátteret a román népi színjátékok egyes variánsaiban. Ezekre alább utalok. A román népi dramatikus játékok gyakori szereplője a török:'

l Bukovinában a malanka néven ismert játékban a legkülönbözőbb maszkos alakok lépnek fel, úgymint kecske, medve, ló, kozákok, lovasok, királyok, miniszterek, generálisok stb. és ezek között a törökök. Suceava, Bosanci és Pascani környékén ezt a játékot más elnevezés mellett törökösnek is nevezik. A játék résztvevői újév előestéjén, újév napján járják az utcákat, házról házra mennek, köszöntőt mondanak, mókáznak, táncolnak. A Bosanci, Suceava környékén ismeretes játékban a maszkosok között a törökök az ún. csúnyák csoportjába tartoznak. Bosanciban, miután a törökök a gazda házába lépnek, hórót táncolnak. A táncban részt vesz a csoport többi tagja is. A törökök táncából, játékából éppenúgy, mint más újévi szokásból, a kecskemaszkos alak sem hiányozhat. Sőt, Moldovában tulajdonképpen a kecske áll a középpontban és a többi szereplő, mint a török, a görög, a kozák, a cigányvajda, a zsandár, a szerzetes, a kovács, a kereskedő, az öregember, az öregasszony, a pásztor stb., amely maszkos alakok száma meghaladhatja a harmincat is, a kecske kíséretét alkotják. Némely helyen a ló- és a medvemaszkos csoportjában is jelen vannak a törökök.''" A román népi színjátszásban megfigyelhető, hogy jelentősebb társadalmi, politikai mozgalmakkal, háborúkkal kapcsolatos témákat is megjelenítenek. Ilyen pl. a törököket is megjelenítő Oszmán pasa bukása, ill. Plevna eleste című játék. A román népi hősöket Sofronie, Cerchez, Cernat generálisok képviselik, akikkel szemben állnak a törökök: Ali pasa. Oszmán pasa és AbduSzulimán.

:;i A játék Halim nevű variánsában a következő szereplők vesznek részt: négy török, Oszmán pasa, Halim, egy leánynak öltözött maszkos legény és hét kurkán (román gyalogos). A szereplők a játék során Plevna elestéről be30 Zakrutkin Vitalij: О russzkom narodnom teatre v szvjazi sz donszkimi zapiszjami. In: Golovacsev V.-Lascsilin В.: Nardnöj teatr na Donu. Rosztov-na-Donu, 1947. 27. 31 Pop Mihai-Eretescu Constantiti: Die Masken im rumänischen Brauchtum. Schweizerisches Archiv für Volkskunde, LXIII. 1967. 163. A bábjátékokban is megjelenik, 169. 32 Jula N.: Introducere. In: Jula N.-Mánástrireanu V.: Tradi^ii si obiceiuri románesti. Anul nou in Moldova si Bucova. Bucuresti, 1968. 11., 16. kk., 34., 38., 49. kk.; L. még szövegeket is: Adáscálifei Vasile: Teatru folkloric din judetele, Bacau si Ncamt. Bacau, 1968. A bihari románok egyik állatmaszkos szokását 1839-ben tőrökkel való járkálásnak is említik, amely minden valószínűség szerint a török alakoskodó szereplésére mutat: „Legelső mulatsága az oláhnak, a furkával (tőrökkel) való járkálás. Egy botra, mellynek feje gólya fej formára vagyon faragva, ugy hogy a madár orr alsó része, egy lenyúló zsineg rántásával, kinyilathatik, és ismét lármás kelepeléssel lecsatanthatik, - valami tarka szövetből készült lepedőt kötöznek, mellybe egy jó tánezos legény bele burkolódván, mindenféle forgásokat és ugrásokat követ, a dobnak ütése, vagy duda hangja mellett; a gólya, száját a lenyúló zsineg által tactus szerint csattogtatván: s ezen figurát nevezik furkának, melly nagy vigassággal eszközöltetik az utczákon végig." Fényes Elek: Magyar Országnak, s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben Pesten, 1839. 52-53.; Az Alsófehér megyei románoknál a Maiancaval való járók csoportjában zsidónak, arabnak, orosznak, töröknek öltöznek. Figyelemre méltó, hogy a szokás leírásában egy helyen a török szó után mintegy magyarázatul zárójelben a turca szerepel. Nyilvánvalóan nem lehet arról szó, hogy a turca azonos legyen a törökkel. Moldouán Gergely-. Alsófehér vármegye román népe. In: Alsófehér vármegye néprajza. Nagy-Enyed, 1899. 959. 33 Adáscalitei Vasile: i. m. 19-20., 1964. L. törökre vonatkozó példákat a román népi színjátszásban: Adáscálitei V.-Ciubotaru I. H.: Teatru folkloric din jude{:ul Jasi. Jasi, 1969. 434