A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Néprajz - Ujváry Zoltán: A török alakja a magyar dramatikus népszokásokban

török basa. Csizmás lába feszül a kengyelben. Térdén buggyot vet paprikaszín. lötyögő nadrágja. Fején piros fez, ami még vörösebb fényt vet kigyúlt ábrázatára. A két basa közt, fekete paripán egy menyecske. Ruhája fehér, homloka díszes, mintha most jött volna az esküvőről. Szende arcú legény, akit még fehércselédnek is nézhetnek. Hanem a lovat vitézül üli meg. A török oldalán hatalmas kulacs, mádi borral. Hol egyik, hol másik kanyarítja le a válláról s kínálja vele a menyecskét is."

3 A török alakját a mádi néphagyományban a török idők emlékének tartják. A török Tokajhegyalját is dúlta, fosztogatta. A felvonulásban a török mellett haladó magyar menyecske a törökök egykori rablásainak emlékét idézi.

4 Némely helyen, mint pl. Érsekvadkerten a török, mint kuriózum-figura jelenik meg s egykori feltételezhető történelmi szerepéről, a hagyományba való bekerülésének okáról nem tudnak. A török basa Érsekvadkerten disznótori alakoskodó. Disznótorok alkalmával megjelenítenek különböző állatot, lovat, kecskét, farkast, gólyát, emberek közül menyasszonyt, vőlegényt, cigányt, papot, törpét, huszárt stb. Ezek között kap helyet a török basa is. Van olyan vélemény, amely szerint az érsekvadkerti disznótorban megjelenő török basa az egykori vásári komédiák jellegzetes alakjaként maradt fenn.'' Mint korábban említettem, a Nagy Magyar Alföldön a lakodalomban jelentek meg a törököt alakító legények. Rendkívül népszerű alakjai lehettek az alföldi lakodalmaknak, mert még röviddel ezelőtt, 1969-ben is szerepeltek a Karcag környéki lakodalmakban. Gönyey Sándor 1937-ben, Szűcs Sándor fentebb idézett közleménye után a kunszentmiklósi lakodalom ún. törökös táncát írja le.

ü Ezt a rövid, a szokás menetéről több vonatkozásban vázlatos közleményt, amelyre a szakirodalomban már több alkalommal történt hivatkozás és közöltek ismételten

7 a kunsági területről a következő helyszíni megfigyelés nyomán rögzített leírással egészíthetjük ki és mutathatjuk be a szokást részletesebben. Karcag határának egyik tanyáján 1969-ben részt vett egy lakodalomban Balázs János nádudvari lakos, a népélet kitűnő megfigyelője, aki a törököt alakító maskurás csoportról, a résztvevők játékáról részletes tájékoztatást nyújt. A macskurás csoport rendszerint öt alakoskodóból áll. Kettő törököt, egy magyar leányt, egy parasztot, egy pedig medvét alakít. A törökök fejére piros 3 Hegyaljai Kiss Géza: A menyecskés török. Farsang a Hegyalján. Budapesti Hírlap, 1933. II. hó 26. Vö.: Balogh Ferenc: Régi szüret a Hegyalján. Népr. Ért. VI. 1905. 301-305.; A törökökre utal: Erdész Sándor: A hegyaljai szőlőmunkások szüreti népszokásai. Miskolc, 1957. 14. 4 Hegyaljai Kiss Géza: i. m. 5 Gyárfás Endre: Disznótor! Disznótor! Jelmezes alakoskodás Érsekvadkerten. Élet és Tudomány, XXIII. 1968. 2458-2462.; Üjfehértón töröknek is felöltöztek a disznótori alakoskodók. Saját gyűjtésem, 1970. 6 Gönyey Sándor: Kunszentmiklósi törökös tánc. Ethn., XLVIII. 1937. 81-82.; A kunszentmiklósi törökös lakodalmi játék részletes leírását 1. A Magyar Népzene Tára: Lakodalom, Ш/В. Budapest, 1956. 557. kk., 646.; Megemlítjük, hogy a hétfalusi csángók borica tánca közül egyet török boricának neveznek. Seres András: A borica régen és mostan. Művelődés, XXIII. 1970. március. 28., 30. 7 Pl. Volly István: Népi játékok, III. Budapest, 1938. 68-69.; Domokos Pál Péter: A ,,moresca" Európában és a magyar nép hagyományaiban. Filológiai Közlöny, IV. 1958. 214215. 422