A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Néprajz - Németh Elek: A hagyományos kisparaszti gazdálkodás eszközei és szókincse Hajdúböszörményben (Szántás – vetés – aratás)

2. a határban kijelölt olyan hely, ahová összehordtak a learatott búzát, asztagokba, s itt csépelte ki a cséplőgép. tag: egyéni tulajdonban levő földterület. tajiga: 'taliga' kétkerekű jármű, mely után kapcsolják az ekét, 13. ábra. takar: 'takar' az arat szó avuló félben levő népnyelvi alakja, 1. arat. takaróll csapat: 1. arató banda. tál/fa: 'talpfa' a fából készített kerék külső, a küllők végein levő körcikk alakú fa, 10. ábra 46. tallóu: 'tarló' 1. a learatott gabonának a földben maradt szára, 2. az a föld, amelyről a gabonatermést learatták. tállóus keréik: 'tarlós kerék' az eketaliga kisebbik kereke, 13. ábra 5. tárkóUszíj: 'tarkószíj' a kantár része, a ló tarkóján levő ág, 22. ábra 1. tasnyi: 'pánt' kovácsolt kör vagy ellipszis alakú karika, mely a szekér fa részeit fogja össze mereven. tavaszárpa: 'tavaszi árpa' tavasszal vetett árpafajta. tavaszbúza: 'tavaszbúza' tavasszal vetett búzafajta. tavasziszántás: 'tavaszi szántás' régebben a tavasszal végzett szántás. tehéin: 'tehén' tejelésre tenyésztett házi állat. telek: 'telek' 1. feltehetően régen egy hajdúra eső földterület az osztatlan birtokból, 2. az ostornak az a része, mellyel a nyélhez kötik. tengej: 'tengely' 1. a szekér erős vas része, melyre a kerekeket fűzik, 2., 3., 4. ábra 10., 24. 2. más forgó rész központjának vas vagy fa része, mely körül forog, taliga, henger tengelye stb. tengeri: 1. kukorica. tengerifija: 'vadhajtás' a kukorica tövén két oldalt nőtt föld feletti vadhajtás. tengeri nyitás: 'a kukorica első kapálása' 1. a sorok kialakítása kézi kapával régen a szétszórt vetési mód idején. 2. kézi kapával a tőtavolságok kialakítása ma az ekekapával való meghúzatása után. tengeri üszöG: 'üszög' (Ustilago mays seae) a kukorica gombás megbetegedése. terem: 'terem' 1. a megművelt talajban az elvetett kultúrnövény él, fejlődik, a talajból táplálékot szív, 2. a gondozott kultúrnövény termést érlel téizsla: 'tézsla' négyes fogatban vagy a rúd nélküli mezőgazdasági talajművelő eszközök szarvasmarhával való vontatására használt fából készített pótrúd. tísztaleves: 'tészta leves' pirított száraztésztából, krumpliból főzött étel. tisztás: 'tésztás' a búza viaszérése, kérdő alakban; tísztás-i ? tokiász: 'tokiász' (palea inferior, palea superoir) a búzaszemet borító külső, belső hártyaszerű levélke. tőüke: 'tőke' a kaszakalapálás üllőjének fa része, 34. ábra 1. tőiitögetís: 'töltögetés' 1. második kapálás. trágya: 'trágya' ritkábban használt szó, 1. ganéj. tüled: 'tőled' a lovak balra terelését jelentő szó. ugar: 'ugar' a talaj termőképességét fokozó régi eljárási mód, a földet egy évig nem művelték, s az így üresen maradt föld neve. ugarbl: 'ugaroP az ugarnak hagyott földet első ízben szánt meg. ugarolás: az ugarban hagyott föld első leszántása. üllőü: 'üllő' a kasza kalapáccsal való élesítéshez használt eszköz. 34. ábra. vatfőüd: 'vad föld' a talaj termőrétege alatt levő földréteg. vadvíz: 'vadvíz' főleg a tavaszi hóolvadás után keletkezett belvíz. vadrozs: 'vadrozs' (Secale silvestre) közönséges és gyakori gyomnövény a gabonafélék között. vagbarázda: 'vakbarázda' elhagyott szántatlan szigetszerű rész a barázdák között, ha az eke a szántáskor valami miatt kiugrott a barázdából. váll: 'váll' a búzakereszt egymásra merőleges négy ága. válkíve: 'vállkéve' a búzakereszt ágaiban levő 16 kéve. 329